110489. lajstromszámú szabadalom • Szórókupak folyadéktartalmú edényekre
Megjelent 1934. évi augusztus hó 16-án. •€ MAO TAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110489. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Szórókupak folyadéktartalmú edényekre. I>r. Noseda Kálmán társulati vezérigazgató Budapest. A bejelentés napja 1933. évi augusztus hó 1-je. A találmány folyadékszóró kupak (csepegtető), elsősorban cseppfolyós toalettcikkeket (párfőm, kölnivíz stb.) tartalmazó edényekre. 5 A találmány szerinti kupak előnyösen hengeres nyajkrészböl és ennek folytatását képező gömbölyded fejrészből áll, mely a nyakrészt felül elzárja. A fejrész közepén, fent, folyadékszórásra alkalmas furat van. 10 E furat elzárására kengyelszerű szerv való, melynek alakja a fejrész külső alakjához simul, de előnyösen félkör. A kengyelt két végénél forgathatóan csapozzuk a kupakhoz, úgyhogy az a forgáscsapok körül 15 elforgatva tetszésszer int záró- vagy nyitóhelyzetbe hozható. A kengyelnek közepén felfelé bemélyített része van, mely valamely jól tömítő anyagot, pl. parafát tartalmaz. A kengyel záró helyzetében ez a 20 tömítőanyag szorosan hozzásimul a szórófurathoz és azt teljes biztonsággal eltömíti. A kengyel a furattól számítva előnyösen csak az egyik oldal felé forgatható el a nyitási helyzetbe, míg elfordulását a 25 másik oldal felé, pl. a kupak falából kiálló egy vagy két ütköző pecek akadályozza meg. Az új szórókupak az eddig ismertekkel szemben főleg egyszerűségével és ezzel 80 együttjáró olcsóságával, továbbá tetszetős külsejével, működésének biztonságával és még azzal válik ki, hogy azt egyedül azzal a kézzel kezelhetjük, mellyel egyúttal az edényt (illatszeres üvegcsét stb.) tartjuk. 35 A mellékelt rajz a találmány szerinti szórókupak egyik foganatosílási alakját példaképen nagyított léptékben tünteti fel. Az 1. ábra a kupak hosszmetszete, a ken-40 gyei síkjában, a kupak zárt helyzetében. A 2. ábra a kupak oldalnézete, nyitott helyzetben. A kupak (1) nyakrésze a választott foganatosílási alaknál henger, mely fent a kívül félgömb alakú (2) fejrészbe megy 45 át (1. ábra). Körülbelül az átmeneti hely magasságában a kupak falába erősített (3) csapok körül kilengethetően ágyazzuk a iélköralakú (4) kengyelt. Utóbbinak közepén, felfelé, (5) mélyítése van, mely 50 pl. parafát tartalmaz. A kengyel felső helyzetében a parafa hozzászorul a kupak legtetején alkalmazott (6) szórófurathoz és azt tömítően elzárja. A kengyel ebből a záróhelyzetből csak az egyik irányban for- 55 gatható el (2. ábra), míg az ellenkező irányú elforgatást a (6) furat közelében a kupak falából kissé kiálló (7) peckek akadályozzák meg. A kengyel elforgatását vagy szabad kezünkkei vagy annak a kezünk- 60 nek hüvelykujjával végezzük, amellyel a folyadékos edényt tartjuk. Könnyű elforgatás lehetővé tételére a (4) kengyel és a (2) fejrész között hézagot hagyunk (1. ábra), úgyhogy mindig csak az (5) mé- 65 lyítésben ágyazott parafa érintkezik a kupak külső felületével. Szerkezeti és működési határaik közt a találmány jellemzői is szabadon változtathatók anélkül, hogy ezáltal maga a talál- 70 mány is megváltoznék. így pl. az elforgatás további megkönnyítésére a (2) fejrész félgömb helyett félellipszoid vagy más olyan tojásdad alak is lehet, melynek függélyes tengelye kissé nagyobb, mint víz- 75 szintes tengelye, ahol is a tengely továbbra is félkör alakú marad, mint az ábrázolt foganatosílási alaknál. Ilyen kiképzésnél a parafa csak akkor érintkezik a kupak külső felületével, amikor a (6) furat fölé 80