110487. lajstromszámú szabadalom • Alátétlemez-rugó

volna s ennélfogva meginL csak meglazul a csavaranya. Mint ebből látható, a megfelelő rugalmas alátétlemez alkalmazása a csavarbiztosí-5 tás szempontjából is rendkívül fontos.' Ezek szerint nem alkalmas az olyan alátétlemezrugó. amely a) a tekintetbe jövő erőhatások alatt lelapul (lefeksizik;. 10 b) az egyes- keresztszelvényekben keletkező lúlnagy igénybevételek folytán deformálódik, vagy amely c) túlságos merevségénél fogva nem elég engedékeny, ill. amelynek különböző ke-15 rc&zlszelvényeiben különböző az anyag igénybevétele. A feladat tehát az, hogy a mindenkori viszonyok szerint előre megadott, korlátozott nagyságú, tehát aránylag kisméretű, 20 alátétrugót állítsunk elő, egyenletes vastagságú lemezből, amely kellő ellenállású (teherbírású), de mégis eléggé hajlékony és kellő besülyedésű. vagyis meghatározott határok között mindig rugózó Jegyen. 25 Tehát a szerkezet lehetővé kell, hogy tegye, egyrészt megfelelő nagy szilárdságú és kellő vastagságú lemez alkalmazását anélkül, hogy túlmerev szerkezet állana elő. r 30 Minthogy ívalakban meggörbített rugóknál a hajlítóerők a különböző szelvényekben eltérő nagyságúak (nyomatéki ábrája megfelel a két végén alátámasztott, középen terhelt tartó nyomatéki ábrájá-35 nafc) az anyag egyenlő' igénybevételét csak a harántszelvényterületek kellő megválasztásával érhetjük el, vagyis lia a lemez szélességét a nagyobb igénybevételű heh'vagy helyek felé növeljük. 40 Ha olyan, kötésről van sző, amelynél a csavarorsó vagy csapszeg a lemez közepén hatol át. akkor ez a keresztszelvényt középen, vagyis, ép a legveszélyesebb helyen gyöngíti; ekkor erre való tekintettel 45 is a lemezt középső részében még jobban ki kell szélesbbítenünk, hogy a kivágás által kettéválasztott szelvényterületek összege megfeleljen a maximális igénybevételnek s ennélfogva mindenkor na-50 gyobb legyen a kisebb igénybevételű .szelvények területénél. Hirtelen átmenetek elkerülésére célszerű az orsót felvevő kivágást hosszúkásra készíteni. A melléikelt rajz 55 1. ábráján ilyen szerkezetű rugót mutatunk be felülnézetben és hosszmetszetben, ahol a rugó három A. B és C harántszelvénye is látható. A 2. ábrán ennek olyan változata látlialó. amelynél a rugó a veszélyes kereszIszel- 60 vény tájékán harántirányban is meg van görbítve. Ezzel a rugónak e hetyen ínég merevítést is adunk és ezzel növeljük hajlítási ellenálló képességét, ami különösen akkor indokolt, amikor a rugó alkalmazási 65 helye nem engedi meg annak a kellő' szélességben való kiképzését. A rugónak itt voltaikép négy szára van, amelyeken felfeküdhet. Emellett a harántirányú szárak célszerűbben rövidebbek, úgyhogy csak lcé- 70 sőbben kerülnek felfekvésre, t. i. akkor, amikor a rugó már bizonyos mértékig lelapult. Ilykép a rugó ellcuállóképességét cz úton is* még nagy mértékben fokozhatjuk, amennyiben a terhelés fokozódásával 75 bizonyos áthajlás elérésekor a harántirányú száraik lépnek működésbe és átveszik a terhelés, nagyobb részét. Minthogy ezek a szárak hará útszelvény tekintetében ugyanolyan szerkezetűek, mint a hossz- 80 irányú szárak, vagyis a szelvény a közép felé fokozatosan nő. nagy ellenállás mellett még mindig kellő rugalmasságot biztosítanak. A 3. ábrán a találmány szerinti szerke- 85 zelet Grover-gyűrűre alkalmazva mutatjuk be, vagyis olyan gyűrűs lemezből képezett rugónál, amely csavarmenetszerűen van meghajlítva. Itt a legnagyobb igénybevétel a felvágott gyűrű középső részében lép fel 90 s ezért c helyen lesz a legszélesebb, a szabad végek felé fokozatosan keskenyedik, úgyhogy a lemez külső határvonala csigavonalszerűen fut a két szabad vég felé. Ugyanez az elv természetesen kettős 95 Grover-gyűrűnél is alkalmazható, amikor a harántszelvényeik is megfelelően alakulnak. A találmány szerinti szerkezet legérdekesebben érvényesül akkor, ha azt a 4., 5. 100 és G. ábrán feltüntetett különleges íj-alakban hajlított, vagyis középen ellenkező értelemben ívelt alátétlemezhez alkalmazzuk. Ekkor ugyanis a legnagyobb hajlító erő csak az összenyomás kezdetén lép fel a 105 lemez közepén, amikoris a középső hullám görbülete növekszik; de ez csak addig tart. amíg az alátét két szélső éle és a középső gerince fel nem fekszik. Ekkor a további behajlítás megszűnik és a rugó lényegileg 110 úgy tekintendő, mintha két különálló ívből állana, mely ívek aztán már úgy vétetnek igénybe, mint a rugó 1. vagy 2. ábrabeli alakjánál. Ekkor tehát a veszélyes keresztszelvény már e két ív gerincvona- 115 Ián van, vagyis két helyen; tehát ezeken a helyeken kell legnagyobbnak lennie a keresztszelvénynek. A nyomás további nö-