110471. lajstromszámú szabadalom • Folyadékszállító berendezés

— 234 — Természetes, hogy a (20) tengely a (21) és (27) 'karokkal nem állhat merev össze­köttetésben, hanem ezek közé valamely ismeretes rugós áttételi szerkezetet kell 5 beiktatnunk, amely üresjáratot enged meg az úszónak úgy, hogy annak ten­gelye csak felső és alsó véghelyzetében mozdítja el a (21, 27) karokat és a vele összefüggő szabályozószerveket. A nyo-10 másfciegyenlítő szelepnél ezenkívül a me­nesztőszenkezeitnek olyannak kell lennie, hogy csak rövid tartamú nyitást tegyen lehetővé a két véghelyzetben, egyébként pedig állandóan zárva kell lennie. Eset-15 leg egy-egy külön szelepet is alkalmazha­tunk a levegő ki- és beengedéséhez. Ezek a feladatok hasonló célú ismert szerikeze­tekkel megoldhatók ós ezért azokat tovább nem részletezzük. 20 A szabályozószerveket a leírt, tisztára mechanikai vezérlés helyett esetleg, ha a körülmények megengedik, villamos áram­mal is működtethetjük. Ha nagy magasságra akarjuk a fo-lya-25 dékot emelni, anélkül, hogy a nyomást jelentékenyen emeljük, akkor a (7) tároló­edény fölé még egy vagy több további (3) folyadéktartányt helyezünk el, amelyeket külön légvezetékkel hozunk a megfelelően 30 méretezett (2) légtartállyal összekötte­tésbe. Ha a szállítandó folyadék kisebb mély­ségből vagy esetleg ugyanazon szintről szállítandó, akikor ennek megfelelően 35 könnyebb lesz a szívás és arányosan csök­kenthető a hűtés. Az esetleges vízhűtésnél fennmaradó víz, mint meleg vagy langyos víz haszno­sítható a. háztartásban. 40 Ott, ahol a költség nem játszik szerepet és aránylag ikismennyiségű folyadék­szállításról van szó, rendkívül egyszerűs­bíthető a szerkezet elektromos fűtés alkal-* mazásával, mert ekkor a fűtőtest a légtér 45 belsejében helyezhető el ós a szabályozás csak egy kontaktus vagy kapcsoló működ­tetésére szorítkozik, amelyet ez esetben is a (19) úszó vezérelhet. Ha a nap melegét akarjuk fűtésre fel-50 használni, akkor ebihez képest kell a lég­kamrát alakítanunk és méreteznünk (szé­les kiterjedésű, alacsony légkamra) és an­nak időleges beárnyékolásáról kell gon­doskodnunk. Evégből a légtartály fölött, 55 pl. elmozgatható ernyőt vagy redőnyszer­kezetet alkalmazhatunk, esetleg olyan ernyőt, amely egyik helyzetében árnyékol, másik helyzetében pedig a hösugarafcat a tartálytetőre visszaveri. Ilyen elrendezés mellett teljesen üzemköltségmentes be- 60 rendezést kapunk, még akkor is, ha a szál­lított folyadék (víz) egy részét hűtésre használnók fel. Szabadalmi igények: 1. Folyadékszállító berendezés, amelyre 65 jellemző, hogy idoszakosan működtet­hető fűtőszerkezeitbői, felváltva mele­gített és hűtött levegővel telt lég­kamrából és ezzel közlekedő folyadék­kamrából áll, amely utóbbihoz a folya- 70 dékot be- és kivezető (szívó- és nyomó-) csővezetékek csatlakoznak. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés olyan szerkezeti alakja, amelyre jel­lemző, hogy két vagy több párhuzamo- 75 san kapcsolt és egymástól eltérő érte­lemiben működtetett légkamrája és folyadékkamrája van. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti be­rendezés olyan változata, amelyre jel- 80 lemző, hoigy több különböző szinten elhelyezett folyadékkamrája van. 4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti be­rendezés olyan szerkezeti alakja, amelyre jellemző, hogy különálló, a 85 légkaimrávial közlekedő, időszakosan fűthető (és esetleg egyben hűthető) lég­tere van. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti berende­zés olyan szerkezeti alakja, amelyre 90 jellemző, hogy légterén valamely fűtő­szerkezet füstvezetóke vagy gőzüzem gőzveztéike van időszakosan elzár­íhatóian, ül. átkapcsolhatóan keresztül­vezetve. 95 6. Az 1—5. igénypontok szerinti berende­zés olyan szerkezeti alakja, amelyre jellemző, hogy a légtérnek mesterséges lég- vagy vízhűtőberendezése van. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti beren- 100 dezés olyan szerkezeti alakja, amelyre jellemző, hogy a füst- vagy gőzveze­téknek egy elágazása van a légtéren, vagy többszörös működésű berendezés­nél ennek légterein szeleppel szabályoz- 105 hat óan ker eisztülvez etv e. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés olyan megvalósítása, amelyre jellemző, hogy a füstcsatorna elágazási helyén kétszárnyú esapószelep van, amelynek no egyik szárnya egyik helyzetében a füst­csatornát, másik helyzetében pedig az elágazó vezetéket zárja el, míg a má-

Next

/
Oldalképek
Tartalom