110467. lajstromszámú szabadalom • Izzókatódás kisütőedény

ellen védő szervet is, koncentrikusan kö­rülveszi. A (25) hengerben már most a találmány értelmében két fűtőtest van, melyek közül az egyik a csövek megindítására és a má­sik a katódának üzem közbeni állandó hevítésére való. Az utóbb említett fűtő­test a (27) spirálisból van. mely a (25) henger tengelyében van elrendezve és amelyet egyrészt forrasztási hely tart és másrészt a (25) henger födelén van meg­erősítve. A (27) spirálison átfolyó fűtő­áram számára tehát a (27) spirális és a (25) henger sorba vannak kapcsolva. En­nek megfelelőn a (30) és (17) kapcsok a íűtőáramot szolgáltató nagyon alacsony, az üzem közben állandóan rákapcsolt fűtő­feszültség számára valók. A cső elindítá­sánál a katóda felfűtésére való fűtőtest csavarvonalalakú (28) dróttekercselés, mely szigetelőanyagba van ágyazva vagy a drót megfelelő kiképzése vagy megvá­lasztása folytán annyira merev, hogy szabadon hordóan is kellő merevségű. A (27) tekercselés egyik vége beforrasz­tási helyen át van a (14) kapocshoz ve­zetve, míg másik vége a (25) henger (28) fedeléhez halad. Tehát a felfűtő áram is a (25) hengeren folyik keresztül. A találmánynak e példakén ti foganato­sítási alakjánál, amellyel főleg a talál­mány alapgondolatát akartuk kifejezésre juttatni, mind a cső elindításánál a katóda felfűtésére, azaz a (28) tekercselés táplá­lására, mind az üzem közben tartósan rá kapcsolt, tehát a (27) spirális táplálására való fűtőfeszültségekként váltakozó áramú feszültségeket alkalmaztunk. Ezeket a (9), illetve (18) transzformátortekercselésekbői kapjuk. E tekercselések egyik végei a (1.1.) és (1.6) kapcsokon át vannak a (19) sínhez kötve, mely katcdapotenciálon van, míg a másik végek a (13), illetve (15) kapcsolók (12), illetve (16) csatlakozó pontjaira van­nak kapcsolva. Az üzembehelyezés a következőképen történik: Először a (13) kapcsolót zárjuk: így a (28) tekercselésen áram folyik át és a (24, 25) emittáló felületet a hősugárzás felhe­víti; miután ez a felület az előírt hőmér­sékletet elérte, a (13) kapcsolót nyitjuk és egyidejűleg a (15) kapcsolót zárjuk; így most már a (24, 25) emittáló felületet a (27) spirális hevíti. Ezután a (6) kapcsoló­val a kisülési áramot bekapcsoljuk. Ezek a kapcsolási műveletek az előírt sorrend­ben magáibanvéve ismert kapcsolóberen­dezésekkel, pl. a megfelelő kontaktusokat, illetve kontaktusszegmenseket sorjában át- 60 hidaló kontaktuskarral ké ny szer mozgá­sú a n végezhetők. A 2. ábra ilyen elrende­zés példakén ti foganatosítási alakját szemlélteti. A kontaktusszegmenseket emellett az 1. ábrán nekik megfelelő kon- 65 taktusok hivatkozási jeleivel láttuk el. A kontaktuspályákon a (31) kontaktuskar a (32, 33), illetve (34, 35) zérushelyzetből nyílirányban forgatható, miáltal a (32, 33), illetve (34, 35) kontaktusokkal a kívánt 70 összeköttetések egymás után létesülnek. A berendezést úgy képeztük ki, hogy a (4) és (5) kontaktusoknak a (34, 35) kontak­tusok útján való áthidalása kevéssel ké­sőbb történik, mint amikor a (32, 33) kon- 75 taktusok a (30), illetve (16) kontaktus­pályára értek. A szemléltetett forgó kap csoló helyett önműködő kapcsolószerkeze­tek is alkalmazhatók. Az említett célra különösen előnyösek hőkapcsolók, mivel gg ezekkel egyszerűen biztosítható, hogy az átkapcsolás ós különösen az anódfeszült­ség rákapcsolása csupán akkor következ­zék be, miután az emittáló felület vala­milyen előírt hőmérsékletet elért. 35 A kapcsolóműveletek sorrendje emellett úgy változtatható, hogy az anódfeszültség rákapcsolása akkor történjék, amikor az emittáló felületet a (27) spirális már fel­fűtötte és hogy ezzel egyidejűleg vagy 9 q esetleg valamivel később a (28) spirális lekapcsolása és a (27) spirális bekapcso­lása következzék be. Az utóbb említett sorrendben történő bekapcsolás általában annyiban előnycsebb, mert az emittáló g5 felületnek járulékos hevítése már eleve a kisütőfolyaimat utján történik. A találmány további példakénti foga­natosítási alakját, ínég pedig váltakozó áramú átalakítóként alkalmazva a 3. ábra szemlélteti. Az átalakítót a rácsvezérlásű (41, 42) kisütőedények alkotják, melyekhez az üzemi állapotban a (45) fojtócsévén és a (46) transzformátoron át egyenáramú fe- 105 szülfcséget vezetünk. A (41), illetve (42) edényekben lefolyó kisülések egyikének mindenkori eloltására a (48) kondenzátor való. A terhelést a (46) transzformátor (47) tekercselésére kapcsoljuk. A (47) te- no kereselésről tehát váltakozó áramú fe­szültséget vehetünk le, míg az átalakító­hoz a (37) kapcson és az (52) vezetéken át . egyenáramot (hálózati áramot) vezetünk. Egyszerűség kedvéért a (41, 42) kisütő- 115 edények katódáit és azok (43, 44) vezérlő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom