110466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonalak nyúlékonyságának vizsgálására

A fonalak, miután azokat az első (3, 4) hengerpár a hengereli kerületi sebes­ségével megszabott gyorsasággal áthúz­ták, a második gumhibevonatú (5, 6) heu-5 gerpár szorítórésébe jutnak, mely henger­pár hengereinek kerületi sebessége na­gyobb, mint az első hengerpáré. A hengerpárok kerületi sebességei kö­zötti különbséget különböző módon, pl. 10 szíjakkal, korongokkal, láncokkal vagy fogaskerekekkel érhetjük el, melyeknek ábrázolásától, minthogy msgukban véve általánosan szokásosak, eltekintettünk. A különböző kerületi sebesség, pl. mintl-15 két hengerpár számára közös hajtás al­kalmazásával érhető el, aholis mindegyik párnak egyik hengere azonos percen­kénti fordulatszámmal jár. Ez esetben a második hengerpárnak a 20 közös szíjjal vagy lánccal hajtott hengere nagyobb átmérőjű, mint az első henger­párnak ugyanazon szíjjal vagy lánccal hajtott hengere. Mindegyik hengerpár hengerei, illetve 25 egy-egy hajtott hengere azonban egymás­sal azonos méretű is lehet és azokat egy­mástól függetlenül hajthatjuk, még pe­dik, pl. motorokkal vagy korongok közé helyzett lánc vagy szíjhajtással vagy a 30 hengerek végéből kinyúló tengelyek vé­geire szerelt fogaskerekekkel, aholis a hajtószíjak, lánc vagy láncok közös ten­gelyre ékelt, különböző átmérőjű sebesség­váltó fogaskereken vagy korongokon jár-35 nak. Az első és második hcngrepár kerületi sebességei közötti különbség folytán a hen­gerpárok között áthaladó, egymással pár­huzamos fonalak egymással azonos, még 40 pedig a kerületi sebességek arányától függő mértékű nyújtást kapnak. A kerü­leti sebességek közti arányt a kívánt mér­tékű nyújtás elérésére, a hajtás változta­tásával vagy sebességváltó kerekek alkal-45 mazásával vagy más alkalmas módon ál­líthatjuk be. A hengerpárokat célszerűen egymás fö­lött és akként helyezzük el, hogy azok tengelyei egymással és a (7)-tel jelölt fő-50 szállítóművel, melynek egyik vége a má­sodik, alsó hengerpár alatt van, párhuza­mosak legyenek. A (7) fő-szállítómű végnélküli szövet­szalagból áll, melyet egy-egy (8), illetve 55 (9) forgó-henger hord, ahol is a szállító­felületet ugyanazon vagy kisebb sebesség­gel hajtjuk, mint amekkora az első hen­iíerpár kerületi sebessége. Ekként ama fonalakat, amelyek a fe­szítő vizsgálóműveleten sikeresen mentek 60 keresztül, a fő-szállítómű laza állapotban gyűjti össze és lassan továbbítja a szál­lítómű ellenkező végére, hogy ott min­den feszítő igénybevétel nélkül további kezelés alá jusson. Ily módon a fonalak 65 regeneráló periódust kapnak, amelyben azok a kívánatos módon, a további keze­lés előtt, szabadon vehetik fel eredeti, j ii e gfeszítetlen áll a p o t u ka t. A (8) és (9) hengerek vagy azok palást- 70 felületei célszerűen fémből valók és így minden elektromos töltés a hengereken és a csapágyaikon át a földbe vezetődik. Nehogy ama fonalak, amelyek a leírt vizsgálaton nem mentek át, hanem a 75 vonóhengerek két párja között kifejtett íeszerő hatása alatt elszakadtak, a fő­szállítéműve essenek és az utóbbin kígyózó fonalakkal összekuszálódjanak, evégből a berendezésbe végnélküli (10) szalagból 80 álló, mintegy „bnlladék"-szállítóniűvet ik­tatunk, mely egyúttal a kezelő személy figyelmét felhívja, ,az olyan anyagra, mely a íeszerő tekintetében, már a gyártási eljárás előzetes szakában foganatosított 85 műveletekből í'olyölag hibásnak mutat­kozott. A (10) hullaclékszállítómű a (7) szállító­műhöz hasonló szerkezetű, míg azonban az utóbbinak felső felülete a nehézségi erő 90 hatásának kiküszöbölése végett célszerűen vízszintes, addig a hulladékszállítómű cél­szerűen rézsútos elhelyezésű, ami egyrészt helymegtakarí fással jár, másrészt pedig n-i cisz,akadt vagy hulladék-fonalakat a 95 iöld felé vezeti, ahol azokat valamely tar­tályban vagy teknőben foghatjuk fel és távolíthatjuk el. A hulladék-szállítómű egyik végét az első hengerpár alatt, célszerűen akként he- 100 lyezzük el, hogyha valamely fonal a hen­gerek között, pl. (ll)-nél elszakad, úgy az elszakadt fonal szabad vége leesvén, a hulladék-szállítómű felületével jnt érint­kezésbe, mely a főszállítóművel ellenkező 105 irányban jár és így az elszakadt fonal­véget az ép anyagtól elválasztja s eltávo­lítja, míg a szakadás okait meg nem álla­pítottuk és ki nem küszöböltük, mire a friss fonlavéget további vizsgálás végett 110 a második hengerpár közé ismét bevezet­hetjük. Az első és második hengerpárt alkotó hengereket célszerűen egymáshoz szorítva tartjuk, még pedig mindegyik hengerpár 115 egyik hengerét terhelő rugóval vagy kí­vánt esetben folyadéknyomás alkalmazá­sával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom