110465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyúlékony fonalak vizsgálására

— 2 — terelőrudat hordó szögemelő egyik végére akként hat, hogy a (22) terelőrúd vagy villa az alsó (8, 4) hengerpár szomszéd­ságában a párhuzamos ágú hurok alsó 5 (9) ágának pályájára harántirányú ívben mozog. A 3. ábrán oly hengerpár látható, mely­nél mindegyik hengernek járulékos kú­posodé felülete van és a két henger felü-10 léte egymással megegyezik. A fonalat e két henger, a feltüntetett helyzetben, tel­jes vonóerővel ragadja meg, ami akkor következik be, ha a (7) korong a vezető pályájának külső (baloldali) végéhez ért. 15 A 2. ábrán látható hengernár között a fonal ahhoz a helyzethez közeledik, amelyben a fonalra gyakorolt vonóerő megszűnik, minthogy ott a legnagyobb (5) rés van. E pályán a fonalat a (22) 20 terelő kar téríti ki, ha a fonal nyújtása túl kicsinnyé vált és így a (7) korong a hengerek felé mozgott el. A terelő kar vagy villa hatását a be­rendezés működési módja kapcsán részle-25 tezzük, mely a következő: A vizsgálat végrehajtása céljából a súlyhorogra vagy tartóra megfelelő súlyt akasztunk, azután a fonalat a felső henge­rek közé, majd a (7) horong köré ós az '0 alsó hengerek szorító felületei közé vezet­jük és végül a hengereket hajtó motort m eg indítjuk. Ha a fonal egyenletes struktúrájú és feszerejű, akkor a (7) lebegő korong oly 5 helyzetet vesz fel, amelyből az, bármelyik irányban, számbavehető mértékben nem mozog előre, illetve hátra. Ennek követ­keztében a (15) súly, valamint az utóbbi­hoz kötött osuklórudazattal működtetett 0 terelő kar vagy villa sem mozog el. Ha azonban a fonal gyenge része jut a vizsgáló hurokba, akikor a fonal, hacsak el nem szakad, engedni fog és így a (7) lebegő korong a hengerektől, a maga 5 csúszó vezetékein, távolodik, a (15) súly pedig esőik és így a nyúlás a szükséges mértéken túl növekedik. A súly esése folytán azoniban a túlsá­gosan kinyújtott fonalhúrok ismét a ren­) des mértékre tér vissza, minthogy a súly esésekor a (20) liimlba és a terelő kar a fonalat az alsó hengerpár érintkező felü­letei közötti megragadt állapotba kény­szeríti és minthogy e hengerek kerületi > sebessége nagyobb, mint a felső henger­páré, a fonalhossz csökken és ennek foly­tán a súly oly pontra emelkedik, amely­nél a súly e felfelémozgása révén műkö­désibe jutott terelőkar a fonalra gyakorolt megragadó erőt résziben vagy egészen 60 megszünteti, niég pedig oly időköz tarta­mára, mely elegendő arra, hogy a súly további emelkedése és ezzel a vizsgáló húrok hosszának további csökkenése meg legyen gátolva, minthogy a felső henge- 65 rek részére lehetővé válik, hogy további fonalat tápláljanak, mindaddig, míg a húrok amplitúdója vissza nem áll; ezt a berendezés a lebegő korong rezgésével jelzi, mely mindaddig csökken, míg a ko- 7C rong egyensúlyi állapotban nem marad. Fonalszakadás esetén vagy ha a fonal pillanatnyilag terelődik az alsó henge­rek közötti oly helyzetibe, amelyben a fo­nal megragadása megszűnik, a (12) ütkö- 75 zők meggátolják, hogy a csúszó (7) ko­rong a hengerektől túlmesszire távolod­jék. A vizsgálat folytonosságának megóvása végett az elrendezés olyan, hogy a (7) 80 lebegő korong az ütközőkkel csak annyi ideig marad érintkezésben, amennyi időre a fonal valamely pontjának szüksége van ahhoz, hogy a hengerpárok között tova­haladjon ; világos ugyaniSj hogy ez idő- 85 köz elteltével a vizsgáló terhet, mind­addig, amíg a korong az ütközőikkel érint­kezik, az utóbbiak hordják, nem pedig a fonal ama része, mely vizsgálat alatt áll. Fonalszakadás esetén a (7) korong a 90 (15) súly húzóhatása alatt az ütközőkig mozog háltra és ott is marad, míg a felső hengerek között átjáró fonal beérkező szabad végét a felső hengerpár fölött el­helyezett (fel nem tüntetett) vezeték arra 95 kényszeríti, hogy (5)-nél, vagyis oly hely­zetben, amelyben a fonalra vonóerő nem hat, az alsó hengerpáron áthaladjon. Ezután a (7) lebegőkor o-ngot a hengere­kig előremozgiatjulk, a fonalat vele újból 100 kapcsolatba hozzuk ós a korongot a súly hatása alatt az ütközők felé hátra­mozogni hagyjuk; mialatt a korong a hengerektől távolodik, a fonal a terelő­karral kapcsolásiba jut, ami a berendezést 105 működésre kész állapotba visszaállítja. Szabadalmi igények: 1. Eljárás részben vagy egészen vulkani­zált gumiból álló, nyulékony fonalak vizsgálására, melyet az jellemez, hogy 110 a fonalat vonóhengerekkel húzzuk, ezek között terheléssel nyújtjuk és az utóbbinak elmozdulásával a iiyiilást akként szabályozzuk, hogy a fonalat megragadó vonóerőt részben vagy 115 egészen megszüntetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom