110446. lajstromszámú szabadalom • Földbeásott faoszlopok korhadástól való megvédése léggyűrűvel

Megjelent 1934. évi augusztus hó 1-én. MAGYAK KIRÁLYI Jtllfill SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110446. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. Földbeásott faoszlopok korhadástól való megvédése léggyűrűvel. Kné/y Pál okleveles mérnök Baja. A bejelentés napja 1932. évi május hó 31-ike. A földbeásott telefon- és sürgönyoszlopok százezrei korhadnak évente a földben, mert még nem fedeztek fel olyán impregnáló anyagot, mely a föld és ned-5 vesség bomlasztó hatását ellensúlyozná. A legáltalánosabb konzerválási mód az oszlopok kátrányozása, egész sereg találmány igyekszik különböző gombaölő vegyszereikkel a rothadásiba veszélyes zónán 10 (1. ábra; a4—a5, b4—bö) a rothadást előidéző gombákat megölni, vagy pedig az oszlopokra, — a rothadásra, veszélyes zónára — tapasztott betongyűrűvel a rothadási folyamat megindulását megakadá-15 lyozni, úgy, hogy a rothadásra veszélyes zónában a változó nedvességnek, a faoszlophoz hozzáférkőzését megakadályozza. Általános tapasztalat, hogy a távírda-, sürgöny- és általában a íöl&Leásott faosz-20 lopoknak az a része korhad legjobban, mely a föld felszínétől 20—25 em.-nyire, lefelé pedig 60—65 cm -re van. Ennek az a magyarázata, hogy ezen a helyen éri a legtöbb változó nedvesség az oszlopot. 25 Ugyanis nemcsak az az eső mennyiség nedvesíti itt át a talajt, mely az oszlop közvetlen környezetében leesik, hanem az a tekintélyes vízmennyiség is, mely az oszlop egész felületéről lecsurog. 30 Agyagos területen nagy mennyiségű esőzés is alig 10 cm.-re áztatja át a földet s így, ha el lehetne vezetni az oszlopról lecsurgó esővizet, a 10 cm.-es nedvesség bomlasztó hatását a minimálisra lehetne 35 csökkenteni. A találmány szerint a faoszlopok rothadásra veszélyes zónára eső részének rothadását akként akadályozzuk meg s ezzel a fának életidejét 8—10 évvel akként hoszszabbítjuk meg, hogy elvezetjük az oszlop 40 tövéről a nedvességet. Az eljárás, amellyel ez elérhető, a következő: az (a—a6, b—b6)-al jelzett oszlop veszélyes zónája az 1. ábrán (a4—,a5, b4—b5)-el jelzett rész viszonyítva a (x—y)- 45 nal jelzett felszínhez. A földbeásott faoszlop körül, a keresztmetszetet feltüntető második (2") ábra szerint (A—A1—A2 és B—B1—B2")-vel jelzett részen, az 1. ábrán (d4—d3), ill. (fl—f2)-vel jelzett részen a 50 talajviszonyoktól függően 40—75 cm. mélységben eltávolítjuk a földet, úgy, hogy a 2. ábrán (A—B)-veI jelzett részen 5—10 cm. széles léggyűrű keletkezzék. Ezután_a föld beomlasának megakadályozására az 55 1. ábrán (d—dl—d2—d3)-mal, a keresztretszetet feltüntető második rajzon (B, Bl, B2") helyen 5—10 cm. vastag cementgyűrűvel, ill. 2—3 mm. vastag horgonyzott bádoglemezzel béleljük ki a föld felüli ol- 60 dalon a légygűrűt. A cementgyűrű (d— d3)-al jelzett magassága a talajviszonyokhoz képest 50—75 cm. akként elhelyezve, hogy a föld felszínétől, 10 cm. magasan álljon ki (d—d4 magasság) a földből. 65 Hogy azután így az oszlop körül keletkezett léggyűrűbe sem közvetlenül bele ne essék, sem pedig az oszlopról bele ne csu -rogjon az, ösÖvíz* (az: (a—a6-al, b—b6)-a)l jelzett oszlopon (al—a2—a,3—a4)-el jelzett 70 helyen köröskörül bevágást eszközlünk a föld felszínétől 25 cm. magasságban s a bevágásba beillesztjük az (a3—c, ill. b3— cl)-el jelzett lefelé hajló erős bádoganyagból ikészült ernyőt, úgy,) hogy annak, széle 75 a cementgyűrűn túl (c—cl)-ig kinyúljon, hogy az oszlopról lecsurgó vizet a cementgyűrűn, kívül esően a földre levezesse s a léggyűrűt teljesen befedje.