110440. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a repülési cél irányának hosszabb hullámú vétellel, valamint a leszállási mezőerősségnek ultra rövid hullámú vétellel való jelzésére

Megjelent 1934. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110440. SZÁM. VIT/J. OSZTÁLY. Berendezés a repülési cél irányának hosszabb hullámu vétellel, valamint a leszállási mezó'erősségnek ultra rövid hullámu vétellel való jelzésére. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1933. évi junius hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi julius hó 2-ika. Ismeretesek már oly irányító készülé­kek, melyeknél a céliránytól való jobb­vagy baloldali eltérést optikai műszer vagy telefon mutatja. E készülékeknek 5 általában legalább két antennájuk és egy keretantennájuk, valamint oly mceli t ni -kai vagy villamos átkapcsolósuk van, mely a két antennát felváltva kapcsolja vagy azok csatolását meghatározott ütem-10 ben átsarkítja. Ily készülék kimenő köré­ben általában telefon és középső nullpont­tól kétirányban kitérő mutatós műszer van. Ismeretesek oly eljárások is, melyek 15 nagyfrekvenciájú jelek vételével sötétben vagy ködös időben váló ú. n. „vak" leszál­lást tesznek lehetővé. Ezeknél az eljárá­soknál a leszállás helyén adóberendezést állítanak fel, melynek sugárzása olyan, 20 hogy |az állandó mezőerősségű görbék le­szállási pályákat határoznak meg. Ennek az eljárásnak foganatosításához szükséges vevőberendezés általában antennából, egyenirányítóból, alacsonyfrekvenciájú 25 erősítőből, telefonból és mutatós műszer­ből áll. A [találmány oly berendezés, amelyben a kétféle hullámhosszon adott jelzéseket felvevő közös vevőeszközök vannak. Igv 80 pl. használhatunk közös antennát és (vagy) közös alacsonyfrekvenciáju erősítőt, eset­leg közös audiont is. A találmány egyik példaként! kiviteli alakját az 1. ábra vázlatosan mutatja. Az 85 (A) nyitott antenna és az (R) keretan­tenna, a felvett példában a repülési célt kereső eszközhöz tartoznak. A két antenna kölcsönös csatolási értelmét önmagában ismert módon mechanikai vagy villamos (KI) kommutáló berendezéssel ütemesen 40 változtatjuk. A repülési cél irányát meg­határozó készülék (HF) magasfrekven­ciájú. részből, (G) egyenirányítóból és (NF) alacsonyfrekvenciájú részből áll. A műszer kimenő körében i(Tl) transzformá- 45 torral csatoltan jegyrészt (Tel) telefont, másrészt [pl. (Kl) berendezéssel szinkron működésű (K2) kommutátorral esatakoz­tatott] (Jl) mutatós műszert alkalmaz­tunk. Hogy egyidejűleg a leszállás ellen- 50 őrzésére való sugárzás ultrarövid hullá­mait is fogjuk, az (A) antennát a (HF) nagyfrekvenciájú résszel összekötő veze­tékbe ikis (L) fojtótekercset iktattunk, mely az ultrarövid hullámokat kirekeszti. 55 (A) antennához néhány cm. kapacitási! (C) kondenzátorral csatolt az ultrarövid hullámok (U) egyenirányítója, melynek kimenő köre a készülék alacsonyfrekven­ciájú részéhez csatlakozik. A (TI) kimenő 60 transzformátorral sorosan második (T2) kimenő transzformátort kapcsoltunk, melyhez a leszállás irányításához szüksé­ges (J2) műszert és a (Te2) telefont kötöt­tük. 65 Az ultrarövid hullámú (II) egyenirá­nyító a hosszú hullámú műszer (G) egyen­irányítójával a 2. ábra szerint oly módon egyesíthető, hogy mint ilyet csak egyet­len (G) csövet használunk. Emellett az 70 ultrarövid hullámokra hangolt (Sl) rez­gőkört és a repülési célt meghatározó ké­szülék hosszabb hullámaira hangolt (S2) rezgőkört sorosan kapcsoltuk (G) audion­cső rácsára. 75 Hogy e két modulációt a vevőkészülék

Next

/
Oldalképek
Tartalom