110429. lajstromszámú szabadalom • Elektromagneses sínfék
A (1) sínfékmágnesek oly (6) rugókon függnek, amelyeknek támadáspontja a mágnesek függélyes középsíkján kívül fekszik és a jármű hosszközépsíkja felé 5 van eltolva, miáltal a mágnesek, önsúlyuk folytáu. ismét a normális helyzetbe visszatérhetnek, ha valamely váltónyelv kifelé billentette őket. A járműváz (7) hossztartóin ismert nió-10 don elrendezett (8) meneszt ők a (9) meneszíőütközők közötti térbe nyúlnak. Ha a jármű a sínfej fölé nyúló váltónyelv fölött halad el, akkor a, váltónyelv a mágnesek egyikét kifelé tolja. A (2) 15 uyomtávolságtartó rudak és így a rajtuk rögzített másik mágnes követi ezt a mozgást, amennyire ezt az (5) kar és a hozzá közeledő (4) heveder megengedi. Ha ez utóbbi az (5) karral érintkezik, akkor az (1) 20 mágnes (3) csuklója körül kifelé forog vagy billen. A (8) menesztő és az (1) mágnes közötti távolság ezt a mozgást feltétlenül megengedi. Eközben az (1) mágnes és a sín közötti érintkezés megszűnik, ami-25 kor is a (6) rugó a mágnest felfelé húzza. A váltónyelv befolyásától megszabadult (1) mágnes, önsúlya folytán, a normál helyzetbe tér vissza és a mágneses hatás újból visszavezeti ia sínre. 30 A 3—4. ábrák szerinti kiviteli alak az .1—2. ábrák szerintitől abban különbözik, hogy a sín fékmágneseket nem kötik össze nyomtávolságtartó rudak. Ennél a kivitelnél minden egyes mágnest két (8) me-35 nesztől:arral kell befolyásoltatni és két pár (9) menesztő ütközővel ellátni. Emellett egy-egy (10) ütközőt rendezünk el minden inenesztőkarhoz. Ha a váltónyelv ia mágnest oldalirányzó ban eltolja, akkor vagy a jobb- vagy a baloldali (10) ütköző jut a (8) meuesztőkarral érintkezésbe és e pillanattól kezdve az illető ütköző a mágnesnek forgástengelyeként szolgál, majd a váltónyelv hatásától való felszabadulása után, 45 önsúlya folytán, normális helyzetébe kerül vissza. Szabadalmi igények: 1. Elektromágneses sínfék, jellemezve a síníékmágnes oldalirányú mozgását 50 megengedő oly jártékközzel, amely nem csupán a járműnek görbületekben való. íutásához szükséges oldalirányú elmozgásához elegendő, hanem azon felül a mágneseknek külön e célra való ütköző 55 előidézte billentését is lehetővé teszi, 2. Az 1. igényben védett elektromágneses sínfék kiviteli alakja, jellemezve az (1) sínfékmágneseket (2) nyomtávolságtartó rudakkal öszekötő, az (1) mágne- 60 sfk kifelé lengését lehetővé tevő X'3) csuklókkal ós a (2) nyomtávolságtartó rudak mozgását határoló (5) ütközővel. 3. Az 1—2. igényben védett elektromágneses sínfék kiviteli alakja, melyet az 65 jellemez, hogy az (1) mágneseket vivő (6) rugók a mágnesek hosszközépsíkjából a jármű hosszközép-tengelye felé eltolt helyen támadnak az i(l) mágnesekre tígy, hogy ezek önsúlyuk hatá- 70 sára kei'ülhetnek vissza normális helyzetükbe. 4. Az 1. igényben védett elektromágneses sínfék kiviteli alakja, jellemezve ia :ké* járműoldalnak egymással össze nem 75 kötött (1) sínfékmágnesein kétoldalt elrendezett (9) menesztőütközőkkel és két-két szomszédos (9) ütköző közötti teret elzáró egy-egy (10) ütközővel, mely a normális helyzetéből kihozott 80 mágnes forgástengelye. 1 rajzlap melléklettel. Palla^ nyomfla. BuflajMst.
