110414. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő és folyadékmelegítő kazán

Megjelent 1934. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110414. SZÁM. — LL/LL. OSZTÁLY. Gőzfejlesztő és folyadékmelegítő kazán. Kresz Ferenc oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi hó jimius 7-ike. Melegvízifűtéseknél és vízmelegítő berendezéseknél a vizet vagy közvetlenül melegítjük a, kazánban, vagy pedig a kazánban gőzt termelnek és a termelt gőzt, 5 illetve annak egy részét fűtőfelüléttel ellátott melegcserélő készülékbe vezetik, melyben a gőzt kondenzálják, miközben a fűtőfelületen keresztül a vizet a felszabaduló párolgási meleg a kivánt hőfokra 10 felhevíti, a lecsapódó vizet pedig csővezetéken át — szivattyú közbeiktatásával, vagy önsúlyánál fogva — visszavezetik a kazánba. Ismeretes még oly eljárás is, mely nagynyomású vízfűtéseknél alkal-15 mazitatik, melynél a tüzeléssel hevített gőzkazán vízteréből vezetik el a fűtővizet szivattyúk segélyével. Mindhárom rendszernek vannak hátrányai. 20 Első esetben, midőn a víz felmelegítése magában a kazánban történik, hátrány, hogy a kazán a fűtési rendszernek gyakran tekintélyes vízoszlopnyomása alatt áll. Különösen káros az öntöttvas k'azá,--25 noknál, amelyeknél a nagy nyomás nem ritkán repedéseket okoz. De hátrányos ez gyakran kovácsoltvas kazánoknál is. Ezenkívül hátrány mutatkozik ottan is, ahol a melegvíztermelés mellett gőzter-30 melés is kívánta,tik, pl. központi fűtésekkel kapcsolt melegvízkészítés vagy szárítás eseteiben, ahol gyakran ép e célból külön melegvízkazánt kell felállítani és üzemben tartani, gg A második esetben, amidőn a gőzkazán: ban termelt gőzt egy melegcserélő készülékbe vezetve hevítjük a fűtővizet, fenti hátrányok bár kiküszöböltetnek. helyettük azonban más hátrányok mutatkoznak. Ugyanis a melegcserélő készülékből a 40 koiidenzvizet vagy szivattyú segélyével kell a kazánba visszavezetni, vagy pedig a meleg cserélőkészüléket magát kell, oly magasan a kazán vízállása lelett elhelyezni, hogy a keletkezett csapadékvíz 45 saját súlyánál fogva a kazánba visszafolyjon, miközben még a kazánnyomásnak megfelelő víz oszlopmagasságot és a csősúrlódás okozta nyomásveszteséget kell legyőznie. Ezen körülmény folytán rend- 50 szerint a melegcserélőkészüléket legalább 1.5—2 méterrel kell a kazán középvízállása Jölöt t elhelyezni. Ezen magasságkülönbség" a legtöbb esetben érzékenyen csökkenti a thermosyphon elvén működő rí. n. 55 gravitációs melegvízfűtések felhajtó erejét, másrészt csővezetékekre, különféle armatúrákra van szükség, melyek nemcsak a telep költségeit növelik, de növelik a káros melegveszteségeket is. 60 A fentemlített harmadili megoldás — mely csak túlnyomással dolgozó zárt fűtési rendszereknél alkalmaztatik —, melynél a víz nem áll az atmoszférával összeköttetésben. hanem az egész rendszer nyomás 65 alatt állván, a fűtési víz hőfoka 100 C°-nál lényegesebben magasabb is lehet, anélkül, hogy a forrás jelensége állana be — szintén hátrányt rejt magában. Ugyanis a fűtési rendszerben lévő magas hőfokú víz 70 a kazán vízterével közvetlen és állandó összeköttetésben lévén, lényegileg mint annak kiegészítő része fogható fel. Ezen vízmenyiség gyakran a sokszorosát teszi ki a kazán víztartalmának. A kazánban 75 netalán beálló sérülés esetében ezen, a kazánnyomás alatt álló, a gőzhőfokra felhevített és a kazánnal összeköttetésben álló,