110391. lajstromszámú szabadalom • Villamos betűhengeres írógép
- 7 a feltaláló által először javasolt berendezéssel való összekapcsolása, amelynél a billentyűket olyan kilincsekre vagy hasonlókra engedjük hatni, amelyek a nyo-5 mómozgás végén kioldódnak, úgy hogy a lenyomott billentyűket a következő billentyű leütése előtt nem kell előbb elengedni, hanem a kezek a leütött billentyűkön nyugodhatnak és így a legato-munka-10 menet lehetséges. Ebből azután az a további rendkívüli haladás adódik, hogy a gép minden további komplikáció nélkül mintegy szótag-írógép működik, minthogy a betűknek a billentyűzeten való célszerű 15 elrendezésénél igen gyakran több betűt egyetlen ujjmozdulattal lehet írni, amenynyiben az ujjat egy leütött billentyűről az alatta fekvő egy vagy két billentyűre egyszerűen lecsúsztatjuk. A billentyűzet-20 nek további tökéletesítése az, hogy az alapsor egyes vagy összes billentyűit az ujjbegyekkel könnyen érzékelhető más felülettel képezzük ki, mint a többi billentyűt. avégből, hogy vakírásnál a biz-25 tonságérzetet emeljük azirányban, hogy a kezek megfelelő helyzetben vannak. Az 1. és 2. ábrán pl. az alapsor (d) hüvelykbillentyűi részben kivájtak és az alapsor billentyűi közül ezeket vagy másokat 30 kissé érdesített, rovátkolt vagy bármilyen másféle felülettel készíthetjük, míg az összes többi billentyűt simára polírozhatjuk, vagy fordítva, az alapsor összes billentyűit sima, a többi sorok billentyűit 35 pedig másféle felülettel készítjük. Az új billentyűzetnek további előnye az, hogy két közbillentyű van és hogy e két (z) billentyű közvetlenül a (d) hiivelykbillentyű mellett vagy előtt fekszik, úgy 40 hogy azokat a kéz helyzetének megváltoztatása nélkül a hüvelykujjnak oldalt vagy előre tolásával működtetjük és szükség szerint a jo(;b- vagy a balhiivelykujjal nyomhatjuk ]e. 45 Az eddig szokásos írógépbillentyűzetnek a szakértők előtt általánosan ismert hátránya az, hogy a betűknek, a billen-^ tyűzeten való elosztása nagyon célszerűtlen és hogy a gépen való dolgozást na-50 gyon meg lehetne könnyíteni, továbbá a gépelő teljesítőképességét nagy mérték ben lehetne növelni, ha azi elosztást az egyes betűk és betűcsoportok előfordulásának gyakorisága szerint foganatosíta-55 nók. Ilyen változás azonban eddigelé nem volt lehetséges, mert a gépelők az eddigi elrendezéshez hozzászoktak, változás esetén pedig kénytelenek volnának az elrendezést újból megtanulni, amit azonban nem mindenki tesz szívesen. E nehézséget 60 a jelen gépnél azzal küszöbölhetjük ki, hogy a billentyűk, valamint a betűhenger könnyen kicserélhetők. Ezáltal a kezdők, akik a billentyűk eddigi célszerűtlen elrendezéséhez, még nem szoktak hozzá és 65 azok a gépelők is, akik az újbóli megszokás csekély fáradságától nem riadnak vissza, olyan helyzetbe jutnak, hogy az eddig szokásos sorrendben elrendezett billentyűket átcserélhetik, hogy az elrende- 70 zés megfelelő és célirányos lengyen és a betűhengert más, az elrendezésnek megfelelő hengerrel pótolhatják. A billentyűknek a billentyűemeltyűkön való megerősítését a 18. és 17. ábra mu- 75 tatja. A (110) billentyűeimeltyűk úgy vannak kicsákozva, hogy (110') nyelv keletkezik, amely kissé oldalt hajlik, úgy hogy az rugóként szerepel, ha arra az alsó oldalán hasítékos (111) billentyűt feltoljuk. 80 A bilentyűemeltyű felső édének és a billentyűk hasítékának (112) rézselése a billentyűk feltolását megkönnyíti. Avégből, hogv az egyes sorok billentyűit ne kelljen egymással szemben el- 85 tolni, hanem azok pontosan egymás mögött felehessenek, a két alsó sor billentyűemeltyűit oldalt és pedig egyiket mindig jobbfelé. a másikat pedig balfelé lcihajlítjuk (2. ábra). A betűbillentyűk összesi 90 (110) billentyűinek közös (113) tengelyük van (1. és 21. ábra), amelyeket, amint az 1. ábrán látható, (114) tartók tartanak. Mindegyik billentyűemeltyű fölött közbenső (115) emeltyű van, amely (1. ábra) 95 két lemezből tevődhetik össze. A billentyűemeltyűk felső peremükkel a karok között fekszenek, úgy hogy a két emeltyű egymást kölcsönösen vezeti. A közbenső emeltyűknek is közös (116) tengelyük 100 van. A (115) közbenső emeltyű két lemeze között (115') tárcsáik vannak, amelyek a billentyűemeltyűk belső végére fekszenek fel. (117) rugók a közbenső emeltyűket lefele húzzák, úgy hogy a billentyűemel- 105 tyűk belső (118) végükkel a nemezzel vagy bőrrel párnázott (119) alzaton fekszenek. A belső billentyűemeltyű-végek és a közbenső emeltyűk, tengelyüktől a (115') tárcsa középpontjáig, 110 ill. a 21. ábrán a (115") pecek középpontjáig úgy vannak elosztva, hogy a billentyűk lefelé való elmozdulása és a közbenső billentyű mozgása a billentyűemeltyűk különböző hossza ellenére mindenütt 115 egyforma, azaz a (115') tárcsák, ill. a