110384. lajstromszámú szabadalom • Különösen indításra való fűtőszerelék előkamrás Dieselmotorokhoz

Megjelent 11)34. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110384. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Különösen indításra való fűtőszerelék előkamrás Dieselmotorokhoz. Daimler-Benz Aktiengresellsctiaft cég" Stuttgart-Untért iirkheini. A bejelentés napja 1933. évi október hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi október hó 26-ika. A. találmány különösen indításra való (pl. elektromos) fűtőszerelék előkamrás Diesel-motorokhoz, melyek nagy kom­presszióval dolgoznak és amelyeknél az 5 égési anyagot a felső holtpont közeiéhen fecskendezzük az előkamrába, melyben azt a kompresszióhő részben meggyújtja; a részleges elégés folytán a tüzelőanyag megmaradt része egy szűk összekötő csa-LO tornán át a fő égési térbe hajítódik. A ta­lálmány szerint a fűtőtest az előkamra falának egy részét alkotja vagy kibéleli, különösen akként, hogy az az előkamrát gyűrűalakban egészen vagy részben kö­[5 riilveszi. A fűtőtestet célszerűen az égési anyagsugár rácsapódási felületén kivül rendezzük el, de lehetne az esetleg közvet­lenül az égési anyag gyújtási helyén is. Ez a szerelék jobb fűtést végez, mint 10 az eddig használt ízzógyeirtyák és ezek­kel ellentétben könnyen megoldható ak­ként, hogy elégés még igen magas hőmér­sékleteken sem következhetik be. A találmányt mindenekelőtt nehéz égési 5 anyagokkal, pl. kátrány olajokkal stb. fenntartott üzemben használhatjuk elő­nyösen, mely anyagok alkalmazása a szo­kásos Diesel-motoroknál tetemes nehézsé­geket okoz. 0 A fűtőszerelék elrendezése az égési anyag sugarán kivül ebben az esetben azt a külön előnyt nyújtja, hogy nem rakód­nak le égési anyag-maradványok a fűtött falon, ami pedig egyébként nehéz égési 5 anyagok használatakor bekövetkeznék. Az elsősorban gyűrűalakú fűtőtesttel, ezen­kívül leginkább érünk el egyenletes hő­mérsékletet az előkamrában. Maga az előkamra fala is lehet a fűtő­test, ha az pl. erre alkalmas (pl, kerámiai) 40 anyagból készül, amikor is példaképen magát a falat, egészen vagy részben, nagy elektromos ellenállású anyagból vagy drót­betétes stb. elektromos szigetelő anyagból állítjuk elő. Másrészt azonban a fűtőtes- 45 tet, mint olyant célszerűen az előkamra falazatán kivül vagy belül, pl. mint an­nak bélését, az egész kerület mentén vagy ennek egy részén rendezzük el, vagy pl. az előállításnál vagy szerelésnél a fal egy 50 szigetelő terébe zárjuk. A mellékelt rajz a találmány szerinti szereléknek példaképen négy foganato­sítási alakját tünteti fel. Az előkamra a felső, kibővtett (al) 55 részből (1. ábra), melybe a (b) befecsken­dező fúvókba torkollik, és 'az alsó szű­kített (a2) részből áll, mely az égési anya­got felveszi és a (c) fő égési térrel tetsző­leges módon, pl. a kúpos, gyűrűalakú (d) 60 csatorna útján közlekedik. Az előkamra falát példaképen az (el, e2, e3) betétda­rabok alkotják, melyeket vagy közvetlenül az (f) hűtővízköpenybe, vagy pedig ettől elválasztva a (g) hengerfejbe helyezünk. 65 Az előkamrát maga a hengerfej is alkot­hatja. Az első foganatosítási alaknál (1. ábra) az (el) betétdarab alkotta előkamrafal köré az (il) izzóspirálist helyezzük, mely 70 egyrészt a (h) vezetékcsatlakozáshoz, más­részt pl. a motor fémtömegéhez csatlako­zik. Egyszerű izzóspirális helyett bármely más izzótestet is alkalmazhatnánk. A második foganatosítási alaknál (2. 75 ábra) az (i2) izzótest az előkamra falának

Next

/
Oldalképek
Tartalom