110376. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés távjelzővezetékek vizsgálatához

áramág is megfeleljen a márőhíd egyensúlyi feltételeinek. Ha a liíd kiegyenlített, akkor a telfonban, hallott hang a leggyengébb. Ha eközben (w) összehasonlító 5 ellenállások egyenlő nagyok, akkor az erek föld-kapacitásai is egyenlőek és a vezetéket az eddigi felfogás szerint a zavaró zörejekkel szemben kiegyenlítettnek tekintették. 10 Ez azonban nem felel meg a tényleges helyzetnek. A vezetékkel párhuzamos erősáramú vezeték, pl. a 3. ábrában vázolt potenciál eloszlást hozza létre a kábelben. A zavaró potenciál a vezeték egyik végé-15 tői a közép felé csökken és a másik vég felé ismét ellenkező értelemben növekszik. A vezeték asymmetriái a kis zavaró potenciálú körzetben, ebben a példában a vezeték közepén, kevésbé hatékonyak, 20 mint nagy zavaró potenciálú helyeken. Ha tehát (di, d2

) vezetékek egyforma nagyságú földkapacitása a vezeték mentén kiilönibözőképen oszlik meg, úgy (di, d->) külső zavarokkal szemben nem symmetrikus. 25 Ha feltételezzük a könnyebb áttekinthetőségért, hogy (di) vezeték földkapacitását a vezetékszakasz közepén (ci) kondenzátorral, (d2

) kapacitását pedig a szakasz végén (c2

) kondenzátorra] helyettesíthet-30 jük, látjuk, hogy (ci) hatástalan és a vezeték olyan, mintha (c2

) magában volna jelen, vagyis asymmetrikus. Az ismert eljárásokkal tehát csak a kapacitások viszonyát nyerik, de nem veszik tekintetbe í}5

a kapacitások és potenciálok térbeli eloszlását. Hasonló érvényes az áramok térbeli eloszlására és az ohmikus és induktív ellenállások asymmetriájának hatására is. A zavar által keltett áramok a vezeték 40 közepe táján a legnagyobbak és a vezeték végei felé csökkennek. Ellenálláskülönbségek tehát legjobban a zavart vezeték közepe táján érvényesülnek és nem ítélhetők meg a vezeték kezdetétől a végéig 45 terjedő ellenállásméréssel. Az áramokkal együttműködő ellenállás-asymmetriák azonban a tapasztalat szerint nem olyan jelentősek, mint a feszültségekkel együttműködő kapacitás-asymmetriák. 50 A találmány értelmében a vezeték mentén változó zavaró potenciál eloszlását és lehetőség szerint a megfelelő áramelosztást is segédáramokkal utánképezzük. A 3. ábrában szemléltetett térbeli potenciál-55 eloszlás pl. végig földtől szigetelt vezetékű és ugyancsak szigetelt készülékekkel ellátott távkábeleknél lép fel. Emellett a kábel végein nagyságra egyenlő, csak előjelre különböző íeszültségkülcnbség áll fenn az erek és föld között, mely feszült- 60 ségkülönbség a kábel közepe felé közelítően lineárisan nulláig csökken. A zavaró potenciál időbeli lefolyása álló elektromos hullám. Ezt a potenciáleloszlást úgy lehet közelítően utánképezni, hogy a vizs- 65 g'ált vezetékszakaszt félhullámvezetékként gerjesztjük, vagyis benne oly elektromos rezgéseket keltünk, amelyeknek fél hullám hosszúsága a vezeték hosszával egyenlő. A 4. ábra mutatja az ennek 70 megtelelő potenciáleloszlást, mely főként a vezetékszakasz közepe táján közelíti meg a 3. ábrán szemléltetett tényleges eloszlást. A vezeték ilyen elektromos állapotában végezzük most már az említett 75 méréseket és a kiegyenlítést. A kapcsolás eközben az 1. ábra kapcsolásával lehet azonos, vagy pedig a mesterségesen létrehozott zavart a vizsgálandó vezetékben a 2. ábra kapcsolásában is mérhetjük. Eb- 80 ben a kapcsolásban (t) hallgatót (u2

) differenciál átvivőesévén át kapcsoltuk (di, da) vezetékre. Ezt a vezetéket hullámellenállásának megfelelő (Z) ellenállással kell lezárni, amit célszerűen ugyancsak 85 átvivő csévén keresztül eszközölhetünk, amint ezt a 2. ábrán az (u4

) átvivőcséve mutatja. A vezetéknek hullámellenállásával való lezárása a vezeték tényleges üzemállapotának megközelítésére való. A 9c vezetéket abban az esetben is le kell ilyen módon zárni, ha a találmányt az 1. ábra kapcsolásában alkalmazzuk. A földáramkört, amelyben a találmány értelmében az álló hullámokat gerjesztjük, nem zár- 9? juk le, jóllehet, az eddigi felfogás szerint (u4

) differenciál átvivőcséve közepét az egész réteg liullámellenállásával egyenlő ellenálláson keresztül a földhöz kellene kötni. K A potenciál megadott lefolyása segédvezetékek alkalmazása nélkül magában a kábelben hozható létre azzal, hogy az áramforrás frekvenciaszámát a vizsgálandó vezetékszakasz hosszának megfele- ir lően választjuk. A vezetékszakasz végét földdel szemben szigetelni kell. Az ily módon elérhető térbeli potenciáleloszlás igen jól megközelíthető a tényleges viszonyokat 50 km nagyságrendű kábelhosszak- 1 ban. Az eljárás ebben az egyszerű alakjában azonban csak ott alkalmazható, ahol a vezetékből és földből alakított áramkörnek elegendő nagy fázismértéke és elegendően kis csillapítása van. Észrevehető 1: csillapításnál nem nyerünk tiszta álló hul-