110372. lajstromszámú szabadalom • Fali csapóasztal

Megjelent 1934 *.)1934. évi augusztus li ó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BffiÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 11 (>372. SZÁM. — VlIl/C. OSZTÁLY. Fali csapóasztal. Spitz Károly mérnök Wien. A bejelentés napja 1933. évi október hó 27-ike. A találmány faJli csapóasztal, aminőt kü­lönösen vasúti kocsiik szakaszaiban szoktak alkalmazni. Az ilyen asztal lapja haszná­laton kívül párvonalas a kocsi ama falá-5 val, amelyre szerelték és használatkor fel­felé vízszintes helyzetbe forgatják ós alá­támasztják. Ez a művelet az asztal mel­lett ülő utasok kényelmét zavarja, és a padló közelében olyan férőhelynek szaba-10 don tartását kívánja, amelyet podgyász el­helyezésére vagy egyéb célra jobban le­hetne kihasználni. A találmány nemcsak ezeket a hátrányokat szünteti meg, hanem feleslegessé teszi a külön támasztó eleme-15 ket is, amelyek támasztó helyzetükből vi­gyázatlanság folytán könnyen kimozdul­naik. A találmány értelmében az asztalnak használaton kívül elfoglalt helyzetében, 20 amikor tehát az asztallap a falhoz illesz­kedik, az a lengési csap, amely körül az asztallap vízszintes használati helyzetébe fordítható, az asztallap alsó szélén van és az asztallap a falra erősített vezeték-25 ben a fal mentén annyira felhúzható, hogy alsó széle a (kívánt használati helyzet ma­gasságába jusson, a vezeték felső végén pedig oly ütköző van, mely a felhúzott helyzetéből lefordított asztallapot vízsziri-30 tes használati helyzetében fogvatartja. A találmány szerint tehát a falhoz illeszkedő asztallap nem alulról felfelé, hanem fölül­ről lefelé fordítható vízszintes használati helyzetébe, de azért használaton kívül a 35 használati magasság alatt helyezkedik el. A mellékelt rajz a találmánynak három kiviteli példáját tünteti fel. Az 1. és 2. ábra az egyilk kiviteli alak hossz­metszete, ill. részben metszett alulnézete % 40 használati helyzetben. A 3. és 4. ábrák a második kiviteli alak ha­sonló szemléltetései. Az 5—8. ábrákon a harmadik kiviteli alak és pedig az 5. és 6. ábrán használaton kívül hossz-, ill. haránt-metszetben, a 7. és 8. 45 ábrán használati helyzetben hosszmetszet­ben, ill. részben metszett felülnézetben lát­ható. Az 1. és 2. ábra feltüntette kivitelben az (1) falba (3) alaplemezből és (4) fedőlapból 50 •álló függőleges vezetéket erősítettünk. A (8) asztallapnak ívalakban görbített, szegletes (7) tartökarja a (4) fedősín függőleges (5) hasítékában vezetődik, úgy hogy az asztal oldalra nem billenhet. A (7) tartókar ben- 55 gerszelet-alakú (6) lengési csapban végző­dik, amelynek vastagsága a (3) alaplemez és (4) fedőlap köztávolságának felel meg, úgy hogy a (6) csap, amikor sík (10) lap­jával a (3) alaplemezhez illeszkedik, a ve- 60 zeték (2) csatornájában fel-le csúiszhatiik. E (2) csatornánalk, felső végén, olyan (8') bővülete van, amelyben a (6) csap körül­belüli 90°-kal elforgatható. Az elforgatás­nak határt szab a (3) alaplemezen kiképe 65 zett (9) ütközőfelület. Használaton kívül a (8) asztallap az (1.) fallal nagyjából párvonalas helyzetű s a hengerszelet-alakú (6) csap a vezeték (2) csatornájának alsó végében akként helyez- 70 kedik el, hogy lapos (10) oldalával a (3) alaplemezíhez illeszkedik. Ha az asztalt használatba akarjuk venni, a (8) asztal­lapot a fal mentén felhúzzuk, míg csak az asztallap alsó végén lévő (6) csap a veze- 75 téknek zárt felső végébe nem ütközik. Eb­ből a magasságból azután az asztallapot az óramutató forgása értelmében lefor­gatjuk, míg a (8') bővül etben forgó (6) csap sík (10) lapjával a (9) ütközőfelületbe nem 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom