110362. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőszigetelő anyag készítésére
Megjelent 1934 *.)193 4. évi augusztus lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110362. SZÁM. — IYll/1. OSZTÁLY. Eljárás hőszigetelő anyag készítésére. Dorner Béla vegyészmérnök Budapesten. A bejelentés napja 1932. évi március hó 30-ika. Porózus szerves, főleg növényi anyagokrak bizonyos csoportja alkalmas a hőszigetelésre addig a hőfokhatárig, air.elyei ezek a szerves anyagok bomlás ve-5 szélye ncikiil elbírnak. Az említett célra a legalkalmasabbak a minél kisebb tó.'íjgatsúiyú anyagok, miin pl. tengeriszár vagy annak kifejtett bele, napraforgószár, do háriyszár stb. Alkalmas továbbá erre a 10 célra a parafa is. Azt talaJ tam, hogy az említett növényi szárakat, lia azokat hőszigetelő anyag kószítésére akarjuk felhasználni, a célnak megfelelően elő kell készíteni. Az előkó-15 szítésnél arra kell ügyelni, hogy a porózus anyag össze ne nyomódjék, vagyis, hogy éppen a szigetelés céljaira legértékesebb, úgynevezett légcellák sértetlenek maradjanak. Ennek megfelelően a találmány 20 szerinti eljárás első mozzanata, ha növényi szárakból indulunk ki, abból áll, hogy a növényi szárakat mintegy 5—6 mm. hoszszúságra vagdaljuk és az így kapott körszeleteket a célnak megfelelő aprító vagy ?5 daráló szerkezeten felaprózzuk, amikor is ez a felaprózás úgy történik, hogy az első felaprózásnál kapott darabokat többókevósbbé sugárirányban aprítjuk fel. A leírt módon kapott darát vagy a pa-30 rafadarát a találmány értelmében tömbvagy lemezalakú vagy bármilyen más alakú szigetelőtestekké egyesítjük. Emellett arra vagyunk figyelemmel, hogy az egyes daraszemcséket ne csak összeragasz-35 szuk, hanem hogy azok felületét oly módon vonjuk be, hogy a légcellákat vékony hártya borítsa, illetőleg zárja el, ami a hőszigetelés szempontjából előnyös. A találmány értelmében a szemcsék bevonásá-40 hoz és összeragasztásához xantogéncellulózát használunk, amikor is a műveletet egy bizonyos, meghatározott víztartalmú oldattal végezzük. A xantogéncellulózaoldattal való bevonás előtt az egyesítendő daraszemcséket 45 légszáraz állapotba hozzuk vagy szükség esetén teljesen kiszárítjuk úgy, hogy a xantógéncellulóza vizes oldatával keverve a higroszkópos dara az oldatból azonnal vizet vonjon el. A xantogéncellulózaoldat 50 víztartalmát úgy választjuk meg, hogy az akkora legyen, hogy a xantógéncellulóza a növényi anyag által való vízelvonás után kocsonyássá váljék. Azzal, hogy a növényi anyagot légszáraz vagy mestersé- 55 gesen megszárított állapotban alkalmazzuk és a xantogéncellulózaoldat víztartalmát a megadott módon választjuk, elérjük, hogy vastag tömbök készítése esetén, amikor a tömb belseje csak hosszú idő 60 után száradna ki, a ragasztóanyag a vízelvonás következtében koncentrálódik, a szemcsók felületéről nem folyik le, hanem egyenletes rétegben a szemcséken marad és így az egész tömbben egyenletesen osz- 65 lik el. A leírt módon lehetségessé válik nagyobb mennyiségű oldat felhasználása is. mint amennyi magához a ragasztáshoz szükséges volna. Ez akkor szükséges, ha 70 a laza strukturájú növényi anyag kis szilárdságú. A bevonással a szilárdságot is növeljük, amennyiben az egyes szemcséket az oldatból keletkező cellulózaburok vonja be. ami által az egész tömbben 75 egyenletes cellulózaváz keletkezik. Az eljárásnak ez a változata pl. expandált parafaszemciséknek nyersanyagul való felhasználásánál célszerűen alkalmazható. Az eljáráshoz felhasznált anyagokat oly 80
