110355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ólompor és ólomvegyületek gyártására
Megjelent 1934. évi julins hó 16-án. ÜAÖYAR KIRÁLYI jMHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110355. SZÁM. — Xll/d. (IVh/1.) OSZTÁLY. Eljárás és berendezés ólompor és ólomvegyületek gyártására. Dr. Kemp Paul és dr. Feuer Emánuel üzemvegyészek Liesing-ben. A bejelentés napja 1933. évi augusztus hó 29-i^ e. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi szeptember hó 7-ike. Ólomoxidot már gyártottak olyan módon, hogy az ólmot alkalmas repítőberendezéssel felszerelt, kívülről fűtött kazánban, vagy forgó esőkemencében elporlasz-5 tottak, miközben a kazánon vagy forgócsövön keresztül levegőt vagy az ólom oxidálására alkalmas más gázt vagy gőzt vezettek. A találmány olyan eljárás finoman el-10 oszlott ólom vagy ólomvegyületek, különösn ólomoxid gyártására, melynek ezzel az ismert eljárással szemben több lényeges előnye van. A találmány értelmében a kazánt vagy 15 forgó csövet nem fűtjük kívülről, hanem az ólom zavartalan folytonos elporlasztását biztosító melegmennyiséget a kazánba vagy forgó csőbe bevezetett ós az ólommal közvetlenül érintkező fűtőgázokkal 20 visszük be. Ilymódon nemcsak a berendezést tesszük egyszerűbbé és olcsóbbá, de az eddig ismert eljárásokkal szemben tetemes tüzelőaiiyagmegtakarításitérünk el. Az eljárás további előnyét érjük el ak-25 kor, ha olyan fűtőgázokat alkalmazunk, melyek a porlasztótérben az ólommal nem reagálnak s főleg azt nem oxidálják. Ilyen esetben az elégő ólom reakcióhőjét is hasznosíthatjuk, pl. úgy, hogy abban a 30 térben, melyben az elporlasztott ólmot elégetjük, a feldolgozandó friss ólom számára ömlesztőtartályt rendezünk el, amelyből a megolvadt ólom közvetlenül a porlasztótérbe folyhat. 85 Ha ilyen módon az ólomnak egyrészt el porlasztását, másrész t oxidálását egymástól elkülönített terekben végezzük, szakadatlanul és zavartalanul gyárthatunk ólomoxidot, holott az említett korábbi eljárásnál, melynél az ólom oxidá- 40 lása magában a porlasztótérben ment végbe, rendszerint az üzemet időszakosan be kellett szüntetni, mert a berendezés falaira, magára az ólomfürdőre és a porlasztó berendezésekre (kavarok, bordák, 45 stb.) ólomoxidkérgek rakódtak le, melyek a további zavartalan porlasztást gátolták. Az ólom porlasztását magában véve ismert módon végezhetjük, pl. úgy, hogy a forgó cső belső falára szerelt szervekkel, 50 pl. bordákkal, stb. a megolvadt ólmot a cső forgása közben felemeljük és azután visszaejtjük. A porlasztást ilyenkor úgy gyorsíthatjuk, hogy a felemelt ólmot a forgó cső belsejében elrendezett, gyors- 55 forgású tengelyre erősített kúpos vagy bordás repítőf elül etekre ejtjük. A repítőfelületek hajlásának helyes megválasztásával az ólmot a porlasztással egyidejűleg a forgócső kibocsátónyílása felé 60 repíthetjük. Gyártottak már finom eloszlású ólmot olyan módon is, hogy az olvadt ólmot először elgőzölték, azután a gőzt kondenzálták. Ettől az ismert eljárástól a talál- 65 mány elsősorban abban tér el, hogy a találmány szerint az ólmot csak elporlasztjuk, de nem visszük gőzállapotba, mert a közvetlenül behatoló füstgázoknak csak az a feladata, hogy az ólmot azon a hő- 70 mérsékleten tartsák, amely a folyékony ólom elporlasztásához szükséges. E célból elég, ha a porlasztótérben az ólom olvadáspontjánál csak kissé magasabb hőmórséket tartunk fenn. Minthogy az 75 ólom olvadáspontja jóval alacsonyabb a
