110353. lajstromszámú szabadalom • Eljárás desztillálható széntartalmú anyagok hidrogénezésére
Megjelent 1934. évi julins hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^jjj||| SZABADAlMI B I ÜÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 110353. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás desztillálható széntartalmú anyagok hidrogénezésére. International Hydrogenation Patent Company Limited cég" Vaduzban (Lichtenstein). A bejelentés napja 1932. évi julius hó 21-ike. Értékes szénhidrogének előállításánál különféle szénféleségekből, kátrányból, ásványolajokból vagy ezeknek az anyagoknak lepárlási vagy átalakulási termé-5 keiből hidrogénnel vagy hidrogént tartalmazó gázokkal magasabb hőmérsékleteken és nyomás alatt javasolták már katalizátorok hozzáadását finoman elosztott, például kolloidos állapotban. A katalizátoro-10 kat a kezelendő kindulási anyaghoz adagolják, mielőtt ezeket hevítenék és a keveréket ezután a reakcióhőmérsékletre hevítik és a reakeiókamrába viszik be. Ha azonban ily módon dolgozunk, úgy a ka-15 talizátorok gyakran nem fejtik ki teljes aktivitásukat. Azt találták, hogy az aktivitásnak ez a csökkenése kétségtelenül annak tulajdonítandó, hogy az előzetes felhevítés folyamán, vagyis azokon a hő-20 mérsékleteken, amelyeken hidrogénezés még nem következik be, nagy molekulasúlyú aszfaltszerű anyagok rakódnak le, illetve bevonatokat alkotnak a katalizátorokon és ezeknek az aktivitását csökken-25 tik. Azt találtuk, hogy a katalizátoroknak jóval nagyobb aktivitását ér jükel, ha a széntartalmú anyagokban diszpergálandó finoman elosztott katalizátorokat legalább rész-30 ben oly ponton adagoljuk hozzájuk, amikor az említett kiindulási anyagok már teljesen vagy megközelítően felhevíttettek, illetve előhevíttettek, annyira, amennyire szükséges, hogy az említett kiindulási anyagok 35 a reakcióhömérsékletet felvegyék. Ezen a kifejezésen, hogy az anyag teljesen vagy megközelítően felhevíttetett vagy előhevíttetett annyira, hogy az a reakcióhőmérsékletet elérte, azt akarjuk kifejezni, hogy az oly hőmérsékletet vett fel, amely a lég- 40 köri hőmérsékletnél magasabb és pedig legalább 90%-ával a légköri hőmérséklet és a reakcióhőmérséklet közti hőmérsékletintervallumnak. A „pont" kifejezést itt. abban az értelemben használjuk, hogy az 45 magába foglalja a térbeli vagy az időpontot is. Az alkalmazott hevítő, illetve előhevítő eszközök tekintetében a találmány szempontjából felemlíthetők hevítőkígyók 50 vagy különféle párhuzamosan fekvő csövek, amelyeket égési gázokkal vagy forró füstgázokkal hevítünk, hevítőkészülékek, amelyekben lángok égnek, villamos hevítőkészülékek, vagy oly hevítőkészülékek, 55 amelyekben forró közegeket, folyadékokat, gázokat, gőzöket vagy ömlesztékeket használunk esetleg nyomás alatt, pl. oly nyomáson, amely lényegileg azonos azzal a nyomással, amelyet a reakciónál alkal- 60 mázunk. A használt hevítőközegnek hőmérséklete rendszerint magasabb a reakcióhőmérsékletnél, de ha magánál a destruktív hidrogénezésnél kellő mennyiségű hő szabadul fel, a hevítőközeg hő- 65 mérséklete egyenlő lehet a reakcióhőmérséklettel vagy ennél alacsonyabb is lehet. Ha a katalizátort egész mennyiségében egyszerre adagoljuk, úgy lényeges az, hogy azt a kiindulási anyaghoz akkor 70 adagoljuk, miután azokat már teljesen vagy megközelítőleg teljesen alávetettük a hevítésnek, illetve előhevítésnek. Azt találtuk azonban, hogy különösen előnyös, ha a katalizátort részletekben 75 adagoljuk, mely esetben a katalizátor egy
