110352. lajstromszámú szabadalom • Kelmenyomtató hengereknek maratásához való segédeszközök és eljárás azok készítésére

Megjelent 1934. évi julins hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jmSgflg SZABADALMI IURÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 110352. SZÁM. — XlV/e. OSZTÁLY. Kelmenyomtató hengereknek maratásához való segédeszközök és eljárás azok készítésére. Goldberger Sám. F. és Fiai Részvénytársaság- Budapest. A bejelentés napja 1933, évi szeptember hó 28-ika. A találmány olyan kelmenyomtató hen­gerek maratáshoz való előkészítésére vo­natkozik, melyek az egyes színfoltokat elemekre, pl. vonalakra, pontokra stb. fel-5 bontva nyomják a kelmére. Ennek meg­felelően, az eredeti mintának a hengerrel nyomtatandó színű foltjainak elemeit kell maratás előtt a hengerre rámásolni. Ezt a rámásolást ismert módon vagy közvet-10 lenül olyan fényátbocsátó hártyáról vé­gezhetjük, mely hártyán csak a nyomta­tandó színű foltok elemei fényáthatlanok, vagy pedig az ezeket az elemeket feltün­tető filmről vagy üveglapról fémlapra ké-15 szítünk másolatot, a fémlapot maratjuk s erről a fémlapról visszük át a folt-ele­meket ismert módon, pl. offset-eljárás­sal a maratandó hengerre. A találmány az azonos színű foltok ele-20 meit feltüntető, átlátszó vagy nem át­látszó, hajlékony vagy merev alzatú „maratólap" (VI) elkészítésére, ennek se­gédeszközeire s egy különleges válfajára vonatkozik. A találmány kiterjed az olyan 25 maratólapra is, mely a színfoltokat csak pont- vagy vonalszerű elemekre felbontva tünteti fel, de különös fontosságú az olyan maratórajz készítésénél, mely a színfoltot kontúrvonalra és a kontúrvonal határolta 80 területen belül párhuzamos vonalakra, ú. n. hasürre felbontva hordja. A követke­zőkben példaképpen ennek a maratólap­n.ak készítési módjait ismertetjük. Az ilyen, a kontúrvonalat és a hasiirt 85 feltüntető (VI) maratólapnál lényeges követelmény, hogy a hasürvonalak végei ne nyúljanak túl a kontúrvonalon, vagyis ne „lógjanak" ki. „Kilógó" hasürvonalré­szes rajzról maratott hengerekkel való nyomtatáskor ugyanis a kilógó hasürré- 40 szek a szomszédos színfolt területére nyomtatnának oda nem való színt. A találmány szerinti eljárás foganato­sításához az ismert módon készült kon­turrajzot (I) és egész felületén a megkí- 45 vánt elemekkel, pl. hasürvonalozással el­látott ismert (III) fényrácslapot használ­juk. A csatolt rajzon 1. áhra a nyomtatandó minta része, 50 2. ábra a megfelelő konturrajz (I), 3. ábra a konturrajz nagyobb léptékű képe, 4. ábra az ablaklap (II), 5. ábra az elemfoltlap (IV), 55 6. ábra a mesterlap (V), 7. ábra a mesterlap (Va) változatát, 8. ábra a maratólapot (VI), 9. ábra a maratólap változatát (Via) tünteti fel. ' 60 Példaképpen feltételezzük, hogy az 1. ábrabeli egyszerű minta lenne nyomta­tandó, melynek (3) alapja fehér, (1) folt­jai pl. sárgák s (101) foltjai pl. pirosak. Ezen esetben két színt kell esak nyom- 65 tatni s ennek megfelelően, két nyomtató­henger kell, melyek egyike (1), másika a (101) foltokat nyomtatja. A találmány egyik foganatosítási módja szerint az 1. ábrabeli mintarajzról 70 ismert módon készült 2. ábrabeli kontur­rajz (I) fölé átlátszó vagy áttetsző lapot, pl. pauzpapírt, vékony üveglapot, ezüst­telenített, tehát átlátszó fényképészeti fil­met stb. feszitünk s ezen az (1) és (101) 75 színfoltok közötti egész (3) területet, eset­leg a (2) kontúrvonalakat is ifényáthatlan festékkel bevonjuk. Ezen a 4. ábrabeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom