110351. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vezérlésű, változó sebességű közlőmű, különösen automobilokhoz

— 5 — jelölt szerkezetet alkalmazunk, amelynek az a feladata, hogy megszabja az elvégzendő műveieteOtnek a sorát — bejelentőnek korábbi szabadalmaiban leírt mó-6 don — azonban oly javításokkal, amelyek a jelen leírásból fognak kitűnni. Ezen kioldószerkezetek kétfélék, még pedig az egyik fajta „a sebességváltó kioldószerkezete", melynek az a feladata, hogy a (19) 10 működtető tárcsa közvetítésével a (4) sebességváltó kombinációinak átváltását szabályozza, a másikának pedig, a „kapcsoló kioldószerkezeté"-nek az a feladata, hogy a (69) működtető emelő segélyével a 15 (3) kapcsoló működését függetlenül szabályozza. A „sebességváltó kidolgozószerkezete" egy (21a) irányítóemelőből áll, amely távolból működteti a (19) tárcsát, pl. elektro-20 mos összeköttetések révén. Az erre való eszköz például, mint az az 1. ábrán látható, egy (22) elektromos szervomotor lehet, amely az egyik vagy a másik irányban foroghat, hogy (23) végnélküli csavar 25 és a (19) tárcsa (81) tengelyére ékelt (79) fogazott kerék közvetítésével a (19) tárcsát meghajtsa. Ha a (21a) emelő középső helyzetét foglalja el, úgy a (22) motor áramhozzávezető csavarjaival nincs kon-30 taktusban és a motor áll. Ha a (21a) emelő elfordul, amidőn egy magasabb kombinációra való áttérés kívánatos, és most a (23m) kontaktustömbbel kapcsolatba jön, úgy a (22) motor az (m2) szorítócsavaron 35 át áramot kap és a (19) tárcsát a sebességnövelés értelmében elforgatja. Ha a (21a) emelő a másik irányban fordul el, — amidőn az alacsonyabb kombinációra való áttérés kívánatos, míg a (23d) kontaktus-40 tömbbel kontaktusba jön, úgy a motor (d2) szorítócsavarján át kap áramot és a (19) tárcsát ellenkező értelemben forgatja el (sebesség-csökkenés). A „kapcsolót kioldószerkezet"-nek egy í5 (21b) irányítóemelője van, amely elektromos áramkört zár a (24d) kontok tu stömbbel érintkezve az esetben, ha a kapcsolót oldani kell és megfordítva, a kontaJktustömbről eltávolodik és ugyanazt az áram-50 kört nyitja, ha a kapcsoló részeit kell egymáshoz szorítani, vagyis a kapcsolót be kell kapcsolni. Az alkalmazott kapcsoló fajtájának megfelelően úgy is el lehetne járni, hogy 55 egy elektromos kontaktust zárunk a kapcsoló bekapcsolására és nyitunk a kapcsoló oldására, vagy pedig egy bizonyos áramkört zárunk a kapcsoló bekapcsolására és egy másik áramkört zárunk annak oldására. 60 Mindez azzal válik elérhetővé, hogy a két (21a) és (21b) irányító emelőt egyrészt egy vagy több, a hajtó vagy hajtott szerkezeti részek összességének funkcionális tényezői által meghatározott erő, más- 65 részt pedig egy ellentétes művelet, pl< egy (30) rugó hatása befolyásolja, amely utóbbinak hatását célszerűen egy vagy több funkcionális tényező, amely az előzőktől eltérő lehet, változtatja. Aszerint, hogy 70 ezen erők egymást kiegyensúlyozzák-e, vagy sem, az irányítóemelők különféle jellegzetes helyzeteket foglalnak el, amelyekben a következőkben felsorolt elektromos áramköröket zárják vagy nyitják. 75 A funkcionális tényezők közül felsorolhatjuk a hajtó vagy a hajtott tengely sebességét, a motor keverékadagolását, azt a depressziót, amely a karburátor szívóvezetékében uralkodik, a motor kenő- 80 anyagáramának nyomását, a motortól hajtott dinamó kapocsfeszültségét, stb. A különböző ábrákra vonatkozólag egyszerűség kedvéért azt tételeztük fel, hogy egyetlen aktiv funkcionális tényező van 85 alkalmazva, amely pl. a motornak centrifugális erővé átalakított forgássebessége, mely centrifugális erő a motorral kapcsolatban álló (26) tengelytől hajtott (27) regulátor (25) tömegeire fejti ki hatását. A 90 funkcionális tényező, amelyik a (30) rugó hatását változtatja meg, pl. a motor gázadagja (keverékadagja). Ezt a (48) akcelerátor helyzete szabja meg. A motor annál nagyobb gázadaggal dolgozik, mennél 95 jobban van a pedál az 1. ábrán balfelé lenyomva. Azonban ez a helyzetváltoztatás egyúttal a (47) vonórúdnak és a (46) vezetőgörgőnek mozgását is maga után vonja, mely utóbbi csuklós tengelyként 100 szolgál a (41) csúszópálya részére. Ez a csúszópálya helyzetét eltolódással nem, hanem csupán elfordulással változtathatja és annak egyik végén a (30) rugó támad. A (43) kapcsolórúd, amely a lengő 105 (45) csúszópálya másik végéhez csuklósan van erősítve, felfogja a (30) rugó nyomását, azonban fokozva vagy csökkentve azon emelők karjaival, melyeket az elforgatható (45) csuklóspálya alkot aszerint, no hogy milyen helyzetbe hozta azt a (46) görgő, amely körül elfordulhat. A (30) rugó hatása tehát, amelyet a (43) kapcsolórúd felvesz és a szerkezet többi részének továbbad, annál nagyobb, mennél 115 nagyobb a motornak gázadagja. 110351