110333. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék

(91) oszcillátor (90) vezérlőelektródjához van kapcsolva. A (92) anóda (93) rezgőkör­rel van összekötve, amelyben nagyfrek­venciájú rezgések keletkeznek annak kö-5 vetkeztében, hogy az anóda-katóda-áram­körben negatív ellenállás lép fel. Ez oszcil­látorban keltett nagyfrekvenciák, ame­lyeknek frekvenciája a jelfrekvenciával egyezően változik, a (93) áramkörből a 10 (94) tekercsbe és a (94) tekercsből fázis­ellentétesen a fázismodulációs vevőkészü­lék differenciális (98) ési (100) detektorai­nak (95) és (96) vezérlőrácsaira jutnak. A differenciális (98) és (100) detektorok (101) 15 és (102) anódái a (110) és (111) ellenállások útján sorba vannak kapcsolva. Az anódák terhelőfeszültségét a (103) áramforrás szolgáltatja, amely a (110) és (111) ellen­állások végei és a (98) és (100) csövek ka-20 tódái közé van kapcsolva. A (98) és (100) csövek vezérlőrácsaira ellentétesen felvitt jelfrekvenciákból származó különböző ára­mok a (110) és (111) ellenállásokba áramlanak. E különböző áramok a 25 (110) és (111) ellenállások nagyfeszült­ségű végződéseiről a sorosan kapcsolt (I, I') induktanciákból és a párhuza­mosan kapcsolt (C4) kondenzátorokból álló rádiószűrőkör bevezető kapcsaihoz jutnak. 30 E különböző áramok, az (I, I', C4) szűrő­körökön keresztüláramolva, az (R5, R6) el­lenállásokon keresztül a második (108) di­nátron-oszeillátor (105) vezérlőelektródjá­hoz ós (106) katódájához áramlanak. Az 35 (R5, R6) ellenállások végei és a föld közé (C5) kapacitások vannak kapcsolva. Ez el­lenállások és kapacitások a differenciális (110) és (111) ellenállások és a (108) oszcil­látor belépő-elektródái közé iktatott áram-40 kör időállandóját szabályozzák és megha­tározzák, amely a nevezett különböző ára­moktól a (108) oszcillátorra gyakorolt sza­bályozóhatás érzékenységét és gyorsasá­gát szabályozza. A (109) áramforrás a (108) 45 oszcillátor rácsára egyenáramú előfeszült­séget táplál. A (110) és (111) ellenállások­ból származó differenciális áramok ez egyenáramú feszültségre szuperponálód­nak. A (108) dinátron-oszcillátor (112) 50 anódaáramköre a (113) csatolóáramkör út­ján a (114) transzformátorhoz van csa­tolva, amely transzformátor (115) szekun­dértekercse a differenciális (98) és (100) detektorok (95) és (96) vezérlőrácsaival 55 sorba van kapcsolva, úgy hogy a (112)-ben keletkező és a (108) oszcillátorban a diffe­renciális áramok modulálta hordozó­frekvenciák a differenciális (98) és (100) detektorok vezérlőrácsaira ugyanazon fá­zisban vitetnek fel. A differenciális (98) és (100) detektorok anódáin megjelenő egyenirányított jelek a (116) és (117) csa­tolókondenzátorok útján a sorbakapcsolt (118, 119) ellenállások végeihez és ez ellen­állások végeiről a (120, 121) erősítőcsövek vezérlőrácsaira jutnak, amely utóbbiak anódái a (64') transzformátor (63') primér­tekercse útján összeköttetésben vannak. E fázismodulációs vevőkészülék, amely a differenciális (98) és (100) detektorokat, a frekvenciaszabályozó (108) csövet és a (120) és (121) erősítőket foglalja magában, az abba bevezetett hordozóhullám frekven­ciáját moduláló jeleket torzítja; e torzítás fordítottja annak a torzításnak, amelyet a modulált fázisú jel a frekvenciamodulá­ciós vevőkészülékben szenvedett. A két tor­zítóhatás összeadódik és a (64') transzfor­mátor kilépésénél olyan jelet szolgáltat, amely az eredeti, modulált fázisú hullá­mon érkező jelet híven visszaadja. A kiiga­zított jelfrekvenciákat a (64') transzfor­mátor (65') szekundértekercséről használ­hatjuk fel. A 6., 7., 7a., 8., 9. és 9a. ábrákon bemuta­tott kiigazító-áramkörök bármelyikét al­kalmazhatjuk az 1., 2., 3. és 3a. ábrákon bemutatott frekvenciamodulációs vevőké­szülékben, amint az ábrákon jeleztük. A frekvenciamodulációs vevőkészülékek de­tektorait követő (CC) egységekben bármi­lyen kii gazító-áramkör, pl. a bemutatott áramkörök egyike lehet, amelyeknek ka­rakterisztikáját ez egység körvonalain be­lül ábrázolt görbe mutatja. Ha az előző ábrák szerinti frekvenciamodulációs vevő­készülékeket így módosítjuk, akkor azok­kal modulált fázisú jeleket foghatunk fel torzítás nélkül. A 10. ába olyan egyetemleges vevőké­szüléket ábrázol, amely modulált frekven­ciájú. modulált fázisú, valamint modulált amplitúdójú jelek vételére egyaránt alkal­mas és olyan berendezést foglal magában, amelyeknek segítségével !a vevőkészülé­ket a fő-hordozóhullámra hangoltan tart­hatjuk. (1) az antennaáramkört jelzi, amely­hez a (2) rádiófrekvencia-erősítő van lehet és az első (FD) detektort tartal­mazza. A rádiófrekvenciájú jelek ós az (LO) helyi oszcillátor rezgései keltette középfrekvencia az első (FD) detektor kilépőáramköréből az (IF) középfrek­vencia-erősítőbe jut. A rádiófrekvencia-

Next

/
Oldalképek
Tartalom