110333. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék

detektorok után kapcsoljuk, amint azt az 1., 2., 3. és 3a. ábrákon a detektort követő (CC) egység jelzi; ez egység olyan kiigazító-áramkört foglal magában, amelynek 5 karakterisztikáját ez egység körvonalain belül ábrázolt görbe mutatja. Különböző kivitelű szűrő- vagy kiigazítóáramköröket használhatunk, amelyek a rajtuk átmenő jelfrekvenciáikat olyan mó-10 don befolyásolják, hogy az azokból kilépő jelfrekvenciák amplitúdója az azokba bevezetett jelfrekvenciával fordítottan arányos. A 6. ábra szerinti elrendezésnél a kiiga-15 zítandó jelfrekvenciákat az (50) transzformátor primértekeresébe és e transzformátor szekundértekercséből az (51) elektroneső (52) és (54) belépő-elektródáira vezetjük; e cső úgy működik, hogy a vele fel-20 erősített jelekre a szükséges torzító- vagy kiigazító-hatást gyakorolja. Az (51) cső (52) vezérlőrácsát az előíeszültséget szolgáltató (55) áramforrás útjián a kívánt működési feszültségen tartjuk. Az (51) cső 25 (50) anódája az (57 )ellenálláí# és (Cl) kapacitást tartalmazó, párhuzamosan kapcsolt áramkör útján a nagyfeszültségű (59) áramforráson át az (54) katódához van kapcsolva. A jelfeszültségek kisfrekven-30 ciáit az (57) ellenálláshoz kapcsolt (Cl) kapacitás érvényesülni engedi. Ez (57) ellenállás és a párhuzamosan kapcsolt (Cl) kapacitás impedanciája a kisebb jelfrekvenciáknál nagy és a nagyobb jelfrekven-35 ciáknál kicsi. Az (51) cső erősítési tényezője, amely e cső anóda-katóda-áramkörének külső impedanciájától függ, kisebb jelfrekvenciáknál nagy és nagyobb jelfrekvenciáknál kicsi. Az (51) cső anódáján -40 megjelenő jelfrekvenciájú rezgések a (60) csatolókondenzátor útján a (62) erősítőcsö (61) rácsára jutnak. E torzított vagy kiigazított jelfrekvenciafeszültségek a (62) csőben felerősödnek és a (64) transzformá-45 tor (63) primértekercsében jelennek meg. Akiigazított jeifrekA'enciákat a (63) transz." formátor (65) szekundértekercséből vezethetjük a használati áramkörbe. Avégből, hogy ia (62) cső karakterisztikájának meg-50 felelő pontján működhessen, e eső (61) vezérlőtárcsára a (66) áramforrásból a (67) ellenállás útján előíeszültséget viszünk fel. Ha egyetlen (51) kiigazítócső az azon átmenő jelfrekvenciákat nem korrigálja 55 kellőképpen, akikor e csőhöz kaszkad-'kapcsolásba. hasonló működésű második csövet kapcsolhatunk, hogy a jelre nagyobb kiigazítóhatást gyakoroljunk. A 7. ábra szerinti elrendezésnél a kiigazítandó jelek az (50) transzformátor pri- 60 móráramkörébe lépnek és már kiigazított .jeleket a (63) transzformátor (65) szekundértekercséből vezethetjük a használati áramkörbe, ugyanolyan módon, mint a 6. ábra szerinti elrendezésnél. Azonban a 7. 65 ábra szerinti elrendezésnél az (51) kiigazí tócsőhöz nem kapcsolunk erősítőt, bár a kiigazított jelek szükséghez képest tovább erősíthetők úgy, hogy az (51) cső kilépő-áramkörét egy erősítőcső belépő- 70 áramköréhez kapcsoljuk. Az (50) transzformátor szekundér tekercse a (70) poteneiométerrei párhuzamosan van kapcsolva, amelyről a kívánt jelamplitudó a (71) megcsapolás útján az (51) cső (52) rácsára 75 jut. Ez elrendezésnél az (R2) ellenállásnak a jelárammal szemben olyan nagy impedanciája van, ha azt a. (C2) kapacitásnak a jelárammal szembeni impedanciájával hasonlítjuk össze, hogy az (R2, C2) áram- 80 kör-elemeken átmenő áramot főképpen az (112) ellenállás vezérli. Ez a (C2, R2) áramkör-elemeken átmenő áramot frekvenciaváltozás esetén állandó' értéken tartja, úgy hogy a (C2) kondenzátoron fellépő te- 85 sziiltség a, bevezetett jel frekvenciájával fordítottan arányos, mivel a (C2) kondenzátor impedanciája annak kapcsaira felvitt jelek frekvenciájával fordított arányban változik. A (C2) kondenzátor kapcsain 90 megjelenő feszültségeket az (51) kiigazítócső (52, 54) belépő-elektródáira vezetjük. Ez elrendezés a gyakorlatban különösen előnyösnek bizonyult. A 7a. ábra szerinti elrendezésnél a jel 95 korrigálását ugyanolyan módon végezzük, mint a 7. ábra szerinti elrendezésnél. Azonban a 7a. ábra szerinti elrendezésnél második (51') csÖA'et alkalmazjink, hogy az azon átmenő jelfrekvenciára gya- 100 korolt torzító- vagy kiigazító-hatás mértékét változtassuk. Ha az (51') cső ki van kapcsolva, akkor az (51) cső segítségével teljes kiigazítást érünk el ugyanolyan módon, ahogy a 7. ábra szerinti elrende- 105 zésnél. Ha azonban az (51') csövet bekapcsoljuk, akkor a jelfeszültségek, amelyeknek amplitúdóját a (71') kivezetés határozza meg a (70') párhuzamos ellenállásról az (R3) ellenállás útján az (R4) ellen- ü( állás végeihez jutnak. Az (R3, R4) ellenállások az azokra felvitt jel összes frekvenciáit egyformán befolyásolják, úgy hogy az (51') cső (52') rácsán megjelenő jelet kiigazító hatás nem éri. Ennélfogva 11; az (51') cső (56') anódáján megjelenő és erről a (64) .transzformátorhoz vezetett jelfrekvenciájú rezgések az összes frek-