110333. lajstromszámú szabadalom • Rádióvevőkészülék

— 11 — (T2) transzformátor az önműködő frekvenciaszabályozó detektorokhoz fázisellentétesen vezeti. A két detektorba vezetett eme két feszültséget a 13. és 14. ábrák (F) i és (F') egyenesei vektoriálisan ábrázolják. A nem szűrt energiát a (T3) transzformátor a detektorokhoz azonos fázisban vezeti, amint azt a 13. és 14. ábrák (S) és (S') vektorai mutatják. A szűrt és nem szűrt jel ) közötti eme viszonylagos fázisösszefüggéseket a (128) fáziseltoló útján kapjuk. Ennélfogva a két detektorba jutó eredő feszültségek olyanok lesznek, amilyeneket az (FS) és (FS') vektorok ábrázolnak. E kö> rülményeket akkor kapjuk, ha a jel (pl. középfrekvencia-erősítőben) a kristályszűrő csúcsértékére van hangolva, Ha a jel frekvenciája vagy a nagyfrekvenciájú oszcillátor működése válto) zik, akkor a kristályszűrő kilépő-energiája a frekvencia függvényében igen gyorsan változik, mégpedig nemcsak annak amplitúdója, hanem fázisa is. A kristályszűrő kilépő-energiájának a frekvencia függvé-i nyében létrejövő amplitudóváltozásait a (128) amplitudóhatároló kiküszöböli, azonban a fázisváltozások megmaradnak; ennélfogva kissé eltérő frekvenciánál a 15. és 16. ábrákon bemutatott állapot áll fenn. > A szűrt kilépő-energia fázisa forog, úgyhogy az eredő feszültségek amplitúdói többé nem egyenlőek, hanem ellentétes értelemben változnak. A frekvenciának ellentétes értelemben való változása a i kristály szűrőből kilépő energia fázisváltozását megfordítja, úgyhogy a (132) és (134) detektorokba differenciális feszültségek jutnak, amelyek az (RÍ) és (R2) ellenállások mentén differenciális áramokat szol• gáltatnak. E két ellenállás mentén fellépő feszültségesés nagysága attól függ, hogy a jel mennyire van a szűrőhöz képest elhangolva és azoknak iránya attól függ, hogy a jel a szűrő rezonanciapontját • tekintve, melyik oldalon van. Az (Rl) és (R2) ellenállások mentén fellépő eme differenciális feszültség a (153) modulátorcső vezérlőrácsának előfeszültsége gyanánt szerepel é-s úgy működik, hogy a modulátorcső amoda és katőda közötti impedanciáját változtatja. Ez viszont a (160) csatolótekercs útján az oszcillátoráramkör frekvenciáját változtatja. Ilyen módon, mihelyt a jel a kristályszűrővel szemben elhangolódik, az oszcillátor szolgáltatta nagyfrekvenciájii rezgések frekvenciája olyan értékkel változik, amely a középfrekvenciájú hullám frekvenciáját a kristályszűrő frekvenciájára hozza. Ilyen módon önműködő frekvencia- 60 szabályozást létesítünk, amely a jelet a kristályiszűrővel állandóan összehangolja. Avégből, hogy a szabályozás a jel teljes vagy részleges kimaradása alatt is folytatódjék, a (154) kondenzátorból és a (156), 65 (157), (Rl) és (R2) ellenállásokból álló áramkör időállandóját úgy szabályozzuk, hogy a kondenzátor kellően hosszú ideig töltve maradjon és így az (Rl), (R2) ellenállások menti feszültségesés a (153) modiu- 70 látorcsőnek előfeszültséget körülbelül azon időpontig szolgáltasson, amíg a jel vissza nem tér. Modulált fázisú és amplitúdójú jelek számára az (Rl) és (R2) ellenállások menti 75 fcszültségeséseket a hangfrekvenciájú kilépő-áramkörhöz is felhasználhatjuk, azonban, hogy a vevőkészüléket hajlékonyabbá és egyetemlegesebbé tegyük és az amplitudómodulációk detektálását javítsuk, a 80 (163) egységben bemutatott külön detektorrendszert használjuk. E külön detektálás segítségével a hordozóhullám amplitúdója és fázisa tetszésszerint szabályozható, a nem szűrt jellel való helyes kombinálása 85 céljából. Ha a vevőkészüléket modulált frekvenciájú jelek vételére akarjuk használni, akkor a CF kristályszűrőt kikapcsoljuk és a mesterséges TFC vonalat, illetőleg han- 90 gólt áramkörű szűrőt kapcsoljuk be. E vonalnak — amint az 1., 2., 3. és 3a. ábrák L vonalával kapcsolatosan kifejtettük — az a célja, hogy a modulált frekvenciájú hullám fázisában e hullám frekven- 95 eiájával arányos változást idézzen elő, A vonal villamos hosszúsága a frekvenciaváltozásoknál állandó marad, míg az abból kilépő energia fázisa a frekvencia függvényében változik. E kilépő- 100 energiát azután a nem szűrt jellel kombináljuk és valamely frekvenciaváltozás a két feszültség kombinációjának fázisváltozását idézi elő, aminek következtében az eredő amplitúdó változik. Ez 105 amplitudóváltozás — amint fent leírtuk — egyrészt az önműködő frekvenciaszabályozó (132) és (134) detektorokban használható fel, hogy a vevőkészüléket hangolásban tartsa, és másrészt a (164) és no (165) hangfrekvenciájú detektorokban hasznosítható, hogy a modulációt egyenirányítsa. Ha modulált frekvenciájú hullámokat fogunk fel, akkor frekvenciaváltozás ese- 115 tén a (132) és (134) detektorok egyikének