110311. lajstromszámú szabadalom • Csőkötés különösen acélcsővezetékekhez

riilesavarás a kötés alakja folytán jó védőburkolatot nem adhatott és a szerkezet abban a kivitelben, melyben kompenzációscsőkötésnek használták, a kitágított csővég 5 bonyolult alakja, a nagy építési hossz és a különleges tömítés folytán túlságosan drága is volt. Kompenzációs csőkötéseknél ezen szerkezetnek azon hátránya, hogy külső korrodáló behatások ellen igen nehe-10 zen volt védhető, nem esett súlyosan latba, mert a kompenzációs csőkötéseket ellenőrzés, csavarok utánhúzása stb. céljából amúgy is hozzáférhető helyen, pl. járható aknában és nem a talajjal közvetlen érint-15 kezésben, szokás elhelyezni és számuk a vezetékben a normális csőkötésekhez képest igen kicsi. Az alant részletesen ismertetett szerkezetű karimás csőkötésnek normális csőkötésként való használatát éppen 20 az a felismerésünk teszi lehetővé, hogy a masszával való körülöntéssel kifogástalanul szigetelhető, hogy a szigetelőtömb igen jó csavarbiztosító és tömítésjavító hatásokat fejt ki (melyek másféle kötéseknél a 25 dolog természeténél fogva nem léphettek fel) és hogy a kompenzációs csőkötésként ismert szerkezet normális csőkötésekhez oly módon képezhető ki, mely jelentékeny gazdasági előnyöket nyújt, valamint, hogy 80 a szigetelőtömb a két — csak súrlódás által összetartott — csővéget relatív elmozdulás ellen is biztosítja. A karimák úgy képezhetők ki, hogy a formának jó tartást adnak, miáltal aránylag vékony, karton-35 ból. fémlemezből, pl. vaslemezből, vagy más megfelelő anyagból készült, annyira olcsó formák használata válik lehetővé, hogy azokat nem kell eltávolítani, hanem a szigetelőtömbön rajtahagyhatók, mi vi-40 szont számottevő munkamegtakarítást eredményez. A szigetelőtömb maga szükség esetén bármikor könnyen leolvasztható vagy mechanikai úton eltávolítható. A találmány szerinti csőkötést egy pél-45 daképpeni foganatosítási alakjában alantiakban részletesen ismertetjük a csatolt rajzzal kapcsolatban, melyen az 1. ábra a találmány szerinti csőkötés tengelymenti hosszmetszete, a 2. ábra 50 x—x vonala mentén, a 2. ábra e csököiésnek az 1. ábrán látható nyíl irányábóli nézete. Mint az 1. ábrán látható, a esőkötést alkotó két cső vég közül a baloldali (1) cső-55 nek a rajzon feltüntetett vége változatlan átmérőjű, míg a jobboldali (2) cső (2a) részén fel van tágítva és kifelé hajlóan felperemezett (2b) karimában végződik. Az (1) eső vége céiszerűen a (2) eső kibővített (2a) részének belső tálához támaszkodik, 60 illetve arra felfekszik, miáltal a tömítés kellő felfekvése biztosítva van. A (2b) karimára a négyszögletes alakú laza (3) karima iekszik fel, mely a szintén laza és négyzetalakú (4) karimával az (a, b, c) és 65 (d) csavarok útján van összekapcsolva. E csavarok meghúzásával az (5) szorítóhüvelyt, mely az (1) csővégre szintén lazán van ráhelyezve, erősen a (2) csővég felé szoríthatjuk és vele a (6) tömítést, mely 70 pl. kender- vagy azbesztfonat, illetve zsinór vagy más megfelelő tömítés lehet, oly erősen szoríthatjuk be, hogy még nagy nyomásoknál is kifogástalan tömítést érhetünk el. A csőkötésnek az (a, b, c, d) 75 csavarokat, valamint (4) és (3) karimáit tartalmazó részét a szigetelőmasszából való (C) tömb veszi körül és légmentes zárása folytán kívülről jövő, korróziót előidézhető behatások ellen tökéletesen 80 megvédi. A csövek belső falfelülete pedig a rajtuk levő védőbevonat folytán, mely a csőkötés összeszerelésekor sértetlen marad, ugyanúgy van védve, mint a cső többi részén. A védő (C) tömb bármely e 85 célra alkalmas bitumenes vagy más szigetelő masszából való lehet, melyek hasonló célokra különböző összetételekben és anyagokból ismeretesek. E tömb előállítása céljából a csőkötésre először a felül 90 .nyitott dobozalakú (A) formafelet toljuk alulról fel, azután ebbe felülről a hasábpalást alakú (B) formafelet tesszük. Mindkét formaiéi kéregpapírból vékony vaslemezből, vagy más anyagból készülhet, de 95 használhatunk olyan fémformákat is, melyeket a tömb megszilárdulása után, a vékony papírformával vagy más formával ellentétben, levehetünk és újra felhasználhatunk. A kéregpapírból, vékony 100 furnírból, vaslemezből vagy másefféle anyagból készült formák használata azért előnyösebb, mert ilyenek használata esetén nem kell a forma levétele céljából a massza megszilárdulásáig várni és mert 105 a tömböt burkoló ilyen forma annak, pl. sarkai, lerepedezése ellen, védelmet nyújt. Mindegyik formafélnek egymással szembenfekvő két-két oldallapján nagyjában félköralakú kivágások vannak, melyek li.f) révén a forma a csőfalhoz illeszkedve, a beöntött massza kifolyását meggátolja. Az (A) formafél alulról való, bármely módon történt megtámasztása után a formát a (B) formafél felső nyitott részein 115 át a fellievítés útján hígfolyóssá tett masszával kiontjuk. A körülöntés sz.em-