110299. lajstromszámú szabadalom • Magnéziumötvözet és ebből való getter

— 2 — a levegő hatásának. Ez után a súlyokat újból meghatároztuk. Az eredményeket a következő A) táblázat mutatja: A) táblázat. 10 Ötvözet száma 1 2 3 • 4 5 6 7 °/o Ba 25 27 26 23 20 15 o/o Sr 1 4-7 10 25 "oM-75 7;; 73 73 73 75 75 Súlvsz.'iporulat <7o 0-2S 0-32 0 14 0-18 0-1(3 0' 14 0-20 Láthatjuk, hogy ha a binér báriummegnézium-ötvözetbez néhány százalék 1 ló stronciumot adunk, a légállandóságot tetemesen fokozzuk. Ez az eredmény a stroncium nagyobb aktivitására való tekintettel meglepő. A táblázatból kitűnik az is, hogy ha a bárium egész mennyisé-20 gét helyettesítjük stronciummal (7 ötvözet) a lógállaiidóság kisebb lesz, mint a, ternérötvözeteké. Az A) táblázat eredményei nagyszámú, egyforma feltételek mellett végzett kísérletek átlageredmé-25

nyei. Kísérletileg összehasonlítottuk a találmány szerinti ternér-ötvözeteknek getterhatását a binér bárium-magnézium ötvözetekével. Ezen kísérletek egyik sorozata, 80

abból állt, hogy az ötvözetekből készült gettertablettákat vákuumcsövekben elvillantottunk s azután a csövekben a vákuumot megmértük. Jól getterezett vákuumcsőben a meg-35 maradt gázmennyiség olyan kicsiny, hogy abszolút nyomás-értékekben alig mérhető. Jól mérhető azonban három vagy többclektródás csőben a gázionizálód ás mérve. Ez az ionizálódási fok össze-40 függésben áll a csőben lévő gázmennyiséggel s a gyakorlatban a cső vákuumának mérésére használatos. A mérés céljából rendszerint az ellenőrzői-ácsot a katódhoz képest gyengén negatívvá, az öszíö szes többi elektródát pedig a katódlioz képest erősen pozitívvá tesszük. Ilyen kapcsolás esetén az anódkörben elektronáramlás lép fel, mely a csőben lévő gázt ionizálja. Ennek megfelelően a rácskör-50 ben arányos ionizálódási áram lép fel. Ennek az ionizálód ásnak vagy ráesárainnak az őt okozó elektron- vagy anódáram hoz való viszonyát gyakran a cső icnizálódási tényezőjének nevezik; ez az 55 érték fejezi ki leghelyesebben a cső gáztartalmát. Fizikai értelme az, hogy a csőben áramló minden egyes elektron létesítette gázionok számát fejezi ki. A közönséges csövekben minden millió elektron rendszerint egynél több iont képez; a 60 Következő táblázatokban a eső vákuumát jellemző szám a millió elektronként létesített ionok számát fejezi ki. A különböző gellerekkel készült csövek vákuumának méréséből kitűnik, hogy kis- 65 mérvű stroncium,adalék a vákuumot nem nagyon befolyásolja. Mihelyt azonban a stronciumnak a báriumhoz való viszonyát növeljük, a vákuum is növekszik s az optimális értéket akkor éri el, amikor 70 a bárium és stroncium mennyisége meghaladja, a vákuum megint csökken, úgy hogy ha a getter már csak stronciumot és magnéziumot tartalmaz, a vele létesíthető vákuum lényegileg ugyanakkora., 75 mintha csak báriumot és magnéziumot alkalmaztunk volna. Az A) táblázat 1., 6. és 7. ötvözeteivel két kísérletsorozatban kapott eredményeket a B) táblázat mutatja. 80 B) táblázat. Szám Ba 1 25°, 6 15 7 — Sr 10 25 hogy Mg 75 75 75 Viszonyos gáznyomás: 1 kísérlet ~ 2 kísérlet 18-43 31-3 6-75 6-35 28-40 14-55 85 bárium- str onciumternér-ütvözettel létesített alacsonyabbak és biztosabbárium-magnézium vagy a létesí- 90 a Láthatjuk, magnézium gáznyomások bak, mint a stronciuni-rnagnézium-ötvözetekkel tettek. Egy másik kísérletsorban azokat a viszonyos gázmennyiségeket mértük, melyek a különböző ötvözetekből való tabletták elvillantásakor vagy elgőzölésekor kelet- 95 keznek; a gázmennyiséget az evakuálandó készülékhez kapcsolt Pii-ani nyomásmérővel mint nyomást mértük és mikronokban fejeztük ki. A Pirani nyomásmérőt nem kalibráltuk abszolút mérőévtékhez, az 1C0 adatok tehát viszonyos nyomásokat fejeznek csak ki. A kísérleti eredményeket a C) táblázat mutatja: C) táblázat. Szám Ba Sr Mg Viszonyos aiznyomás 12 3 1 25% 75 4 10 11 18 — 30 70 6 2 6 6 15 10 75 3-5 3-5 3 105