110271. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cseppfolyós tüzelőanyagnak égési erőgépek sűrített égési levegőjébe való adagolására

Megjelent 1934. évi jnlius hó 2-án. . MAGYAE KIRÁLYI jKaHn SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110271. SZÁM. — Vtl/2. OSZTÁLY. Eljárás cseppfolyós tüzelőanyagnak égési erőgépek sűrített égési levegőjébe való adagolására. Regyep József oki. gépészmérnök Cegléd. A bejelentés napja 1921. évi julius hó 24-ike. A lassú égésű gázgépeknél ia tüzelő­anyag adagolásának egyik módja az, h-oigy aiz úgynevezett elclkiamrábanj a cseppfolyós tüzelőanyagot elgőzölögtet-5 jük. Az előkamra fú ratokkial közelekedik a henger égési terével. E furatokon ke­resztül a sűrítés alatt levegő jut az elő­kamrába, amely a tüzelőanyag gőzlének egy részét élégeti. Az így előálló meleg az 0 előkamrában uralkodó nyomást emeli és ennek hatására a sűrítés végén a gőz be­jut alz égési térbe. Emiéi az eljárásnál a tüzelőanyag mennyiséigét az előlkainrába juttatott cseppfolyós tüzelőanyag mennyi-3 ségével szabályozták. A találmány lényege az, hogy a csepp­folyós tüzelőanyagot egy zánt kamrába bocsátjuk, ahol iajz a környezet i melegét felyéve, gőzzé alakul. A zárt kamrában ) tehát csak a tüzelőanyag gőze van. Ha a kamra beömlő (5) nyílását szabaddá tesz­szüik, a tüzelőanyag gőze, nyomásának hatása alatt, az égési térbe áramlik, ahol a sűrített levegővel keveredve, elég. A » beömlő l(5) nyílás jnyitásának időpontjá­val az égés kezdetét és a nyitás időtarta­mával a beáramló' gőzmennyiséget szabá­lyozhatjuk. A gőz termelése történhetik (3) előkam­rában, vagy pedig egy külön (12) elgőzö­lögtetőben, mielyet a (11) kipüffögő gázok fűtenek. Az előkanirába, vagy a külön el­gőzölög te tőbe a cseppfolyós tüzelőanyagot egy szivattyú adagolja az (1) csővezetéken át. A csővezetékben van egy (2) önmű­ködő szelep, mely a felesleges cseppfolyós tüzelőanyagot visszavezeti a szivattyú­hoz. Az önműködő szelep rugójának állí­tásával az előkamrában uralkodó nyo­mást szabályozhatjuk. 40 Az (5) gőzbeömlő nyilás nyitásának és zárásának; egyik kivitele az: 1., 2. és ia! 3. ábrán látható. A beömlő nyilás fölött egy (4) csap forog, melyen ékalakú (7) kivá­gás van. Ha a kivágás a beömlő nyilás 45 fölött van, gőz áramlik az égési térbe. Ha a csapot (6) tengelye irányában eltoljuk, a beömlő nyilás hosszabb, vagy rövidebb ideig lesz nyitva. A gőzbeömlés szabályozására alkalmas 50 még a 4. ábrán látható szelep, az 5. ábrán látható tolattyú és ia 6. ábrán vázolt lengő csap. A közölt rajzok csak vázlatnak tekin­tendők, melyek csak a kivitel elvét tüntet 55 tik fel. A (13) központi elosztó elvben úgy mű­ködik, mint az 1., 4., 5. és 6. ábrán vázolt szerkezetek. Szabadalmi igények: 60 1. Eljáfrás cseppfolyós tüzelőanyagnak égési erőgépek sűrített égési levegő­jébe való adagolására, azzal jelle­mezve, hogy a tüzelőanyagot gőzzé változtatjuk és a gőzt nyomásának ha- 65 tása alatt, az égési térbe bevezetjük. 2. Berendezés aiz, 1. igényben védett eljá­rás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy az (5) gőzbeömlő nyilast egy forgó csappal nyitjuk és zárjuk, mi mellett 70 a beömlő gőzmennyiségeit a forgó csapon alkalmazott (7) kivágás szabá­lyozza, úgy, bogy a forgó csapot a ten­gely irányában eltolva, a nyilás nagy­sága változik. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom