110266. lajstromszámú szabadalom • Elektromos hangszer
Megjelent 1934. évi jnlius hó 2-án. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 110266. SZÁM. — IX/d. OSZTÁLY. Elektromos hangszer. Langer Miklós technikus Budapest és Halmágyi János kereskedő Budapest. * A bejelentés napja 1929. évi november hó 27-ike. I Régi törekvés már az elektromosság adta i rezgéskeltési lehetőségeket hangszer szer| kesztésére felhasználni. Az elektromos rezgések keltése ismert módon elektróncsö-5 vek és kapacitásokhói, valamint önindukciókból összekapcsolt, ú. n. „rezgőkörök" segítségével történhetik, ahol is az elektromos rezgéseket telefonok, illetőleg hangszórók alakítják át hangrezgésekké. 10 Mindazonáltal a mai napig még sem sikerült a fent említett elv alapján oly hangszert szerkeszteni, amely zeneileg felhasználható lett volna. Ennek főoka, hogy amennyiben nem 15 elégszünk meg egyszerű hangokkal, hanem akkordokat kívánunk létrehozni, akkor általában annyi elektróncsőre volna szükségünk, ahány különféle magasságú hangot szándékszunk előállítani. Ez úgy jo az elektróncsövek magas ára, mint nagy terjedelme folytán kivihetetlen. A szükségeit jelentékeny kapacitások és önindukciók szintén költségesek és sok helyet igényelnek. Meglehetősen nehézkes továbbá >5 megfelelően konstans magasságú rezgéseket ily módon létrehozni. Nem csodálhatjuk ilyenformán, hogy a számtalan ilyen irányú kísérlet teljesen meddő maradt. E találmány oly elektromos hangszer, 10 mely a drága és meg nem felelő elektróncsövek helyett a rezgéskeltés céljaira a rendkívül olcsó és egyszerű „ködfénylámpát" (glimmlámpát) használja fel. Elektromos rezgések keltése ködfény-15 lámpával önmagában már régebben ismeretes. Eddigelé iazonban nem gondoltak ezeknek a rezgéskeltési lehetőségeknek hangszer szerkesztéséhez való felhasználására. A kérdéses jelenség, illetőleg a ködfény- 40> lámpa alapkapcsolása rezgésikeltésre a következő: (1. ábra.) A (G) ködfénylámpa, a (C) fix kondenzátor (0.001—2 MF.) és az (R) ellenállás (0.01—5 Megohm) a (B) egyenáramú íor- 45 r ássál (70—200 Volt), valamint a (T) telefonnal a feltüntetett módon vannak egymással összekapcsolva. A telefonban zenei hangot hallunk, mely úgy áll elő, hogy a (B) telep árama az (R) ellenálláson ke- 50 resztül feltölti a (C) kondenzátort, amely, amint feszültsége a ködfénylámpának ú. n- „gyujtófeszültségét" elérte, azon keresztül ismét kisül, minekutána a jelenség elölről kezdődik. Az, hogy e jelenség másod- 55, percenként hányszor ismétlődik, más szóval az ily módon előállított hangnak magassága, függ a (C) kondenzátor és az (R) ellenállás, valamint a (B) telep feszültségének nagyságától, továbbá a ködfény- go* lámpa egyéni tulajdonságaitól. A hangmagasság ugyanazon ködfénylámpa esetében növekszik, ha a telep feszültségét növeljük és ha a kondenzátor, illetőleg az ellenállás nagyságát csökkentjük. Természetes. 65 hogy e tényezők kellő megválasztásává] az összes zenei hangokat könnyűszerrel állíthatjuk elő. A 2. ábra szerinti alapkapcsolás interferenciás rezgések előállítását mutatja 70 ködfénylámpák segítségével. A kapcsolás voltaképen a fent leírttal teljesen megegyezik, azzal a különbséggel, hogy két ködfénylámpás rezgőkör van egymással párhuzamosan kapcsolva, oly módon, hogy 75