110248. lajstromszámú szabadalom • Szelektív rádióvevőkészülék

_ 4 — szültségesést létesít akkor, ha a rádiófrekvenciájú feszültség csúcsértéke nagyobb, mint a (D2) anóda és a (C) katóda közötti negatív elöfeszültség, amelyet a 5 (19) megcsapoló-ellenállás mentén kaptunk. A (11) ellenállás mentén fellépő feszültségesést az előző erősítőcsövek előfesztiltsé-gének szabályozására használjuk fel és így önműködő intenzitásszabályo-10 zást létesítünk. A (D2) dióda-anóda és a (4) primértekercse összekapcsolásának előnye az a szelektivitáskülönbség, amelyet a primér-és szekundérkapcsokon mérünk. A szekun-15 déráramkör a (D2) anóda feszültségét nem szabályozza (kivéve igen korlátozott mértékben a primértekercsre való visszahatása folytán). A (4) tekercsen a (D2) diódaanódához menő rádiófrekvenciájú belépő-20 energia az önműködő intenzitásszabályozó hatás folytán megközelítőleg állandó értéken marad, azonban, ha a vevőkészülék kissé elhangolódik, akkor az (5) tekercsen át a (Dl) dióda-anódához menő belépő-25 energia a (4) tekercsen átmenő belépőenergiánál kisebb lesz és a hang frekvenciájú rendszerben olyan hatást vált ki, hogy ott az áram megszakad. E hatás a pályaközti zörejjel szemben 30 való eltérést is növeli minthogy a szekundértekeresben általában kisebb zörejfeszültség lép fel mint a primértekercsben. E különbség olyan naggyá tehető, hogy a vevőkészülék egyedül a zörejre nem rea-35 gál. A szelektivitás nyilvánvalóan élesebb, mint amelyet a vevőkészülék tényleges szelektivitás görbéje mutat, úgy hogy a vevőkészülék rezonancia esetén az oldalsávokat szokásos módon híven átereszti, 40 azonban 3000—4000 periódusos elhangolás esetén a reagálás megszűnik. A találmány szerinti változtatás abban áll, hogy az önműködő intenzitászabályozó (1)2) diódához vezető rádiófrekven-45 ciát az utolsó középfrekvenciájú (vagy rádiófrekvenciája) transzformátor priméráramköréből vesszük, ahelyett, hogy azt a transzformátor szekundéi-áramköréből vennők. Ez annyit jelent, hogy az önműködő 50 intenzitásszabályozó feszültség eggyel kevesebb hangolt áramkörön megy át, mint az egyenirányított feszültség. A rezonanciagörbe, amelynek megfelelően az önműködő intenzitásszabályozást beállítjuk, 55 szélesebb, mint a detektor rezonanciagörbéje. Ez más szóval azt eredményezi, hogy a detektált vagy hangfrekvenciájú energia (audio response) elhangolás esetén sokkal gyorsabban csökken, mint az egyenirányított önműködő intenzitásszabályozó fe- 60 sziiltség. A végső hangfrekvenciájú energia elhangolódás esetén tehát gyorsabban csökken, mintha az önműködő intenzitásszabályozó feszültség az utolsó hangolófokozat, valamint az előző fokozatok által 65 befolyásolt áramkörökből tápláltatnék. Amint a rajz mutatja, az önműködő intenzitásszabályozáshoz való hordozófeszültséget a (4) primértekeresbő'l vesszük és a a (6) kondenzátor útján a (D2) diódához 70 vezetjük. Az egyenirányított feszültség a középfrekvenciájú (vagy rádiófrekvenciájú) erősítőhöz a (12) ellenállás útján visszatápláltatok: ez ellenállás a (15) kondenzátorral együtt arra való, hogy az ön- 75 működő intenzitásszabályozáshoz a megfelelő időállandót szolgáltassa. A detektáláshoz való jelfeszültséget az (5) szekundértekercsből vesszük és a (7) megkerülő-kondenzátorral söntölt (8) és (9) 80 ellenállások útján a (Dl) diódához vezetjük. A hangírekvenciájú feszültséget a (9) ellenállásról a (10) csatolókondenzátor útján vesszük és az első audiocső rácsára vezetjük. Ha azonban jel nem érkezik, az 85 (55) esőnek a (1G) ellenálláson át folyó anódaárama az első audiócsövet az árammegszakítást okozó előfeszültséggel látja el. Ha, jel érkezik, akkor a (9) ellenállás mentén fellépő feszültségesés az (55) cső 90 (G) rácsának előfesziiltségét az áramelnyomási értékre hozza és így az első audiócsőnél az áramelnyomás megszűnik, ligy hogy az érkező jel hatásos. Ez elrendezéssel teliát a diódadetektálást, önműködő in- 95 tenzitásszabályozást és zörejjelnyomást érünk el. Késleltetett működésű önműködő intenzitásszabályozást természetesen könnyen elrendezhetünk. Bizonyos esetekben kívánatosnak mutatkozik, hogy az ön- 100 működő intenzitásszabályozású diódát olyan ponthoz csatoljuk, amely több mint egy fokozattal van a detektor előtt. Ez esetben a egyenirányítás előtt külön erősítés előnyös lehet. 105 Szabadalmi igények: 1. Kapcsolás rádióvevőkészülékhez, amelynek olyan nagy- vagy középfrekvenciájú erősítője van, amely két diódát és egy triódát tartalmazó elektroncső- 110 höz egy áramkörrendszer útján van csatolva, azzal jellemezve, hogy ez áramkörrendszer primér- és szekundérpályából áll és a primérpálya, amely a szekundérpályánál kisebb sze- 115 lektivitású, az első diódához van csa-