110243. lajstromszámú szabadalom • Tömlő
támaszkodik, tehát szintén a betétek sűrűségének és a csigamenetek emelkedésének megfelelő kis mezőkben van igénvbevéve A mezők nagyságát és alakját a minden-5 kori kivitelnek megfelelően úgy választhatjuk, hogy a szövet minden irányban lehetőleg' egyenlően legyen csak igénvbevéve és, hogy ennek következtében a tömlő falai a felhasznált anyagokból kap-10 ható legnagyobb szilárdságot nyújtsák. Kísérleteink azt mutatták, hogy ezzel a fogással a tömlők szilárdságát ugyanolyan anyag felhasználása mellett igen lényegesen megjavíthatjuk. A szilárdság ilyen fokú növe-15 lése ellenére is a tömlők hajlékonyak maradnak, legfeljebb hosszirányban való nyujthatóságuk csökken. Erre a nyírjlhatóságra azonban rendesen nincs is szükség. A találmány lehetővé teszi azt. hogy 20 vékony drótokkal, tehát kis súly felhasználásával olyan nagy nyomásoknak ellenálló tömlőt lehessen előállítani, amil eddig csak nagy vastagságú, tehát nehéz dróttal és sok szövelbetéttel vagy pl. csak igen 25 sok erős "betéttel lehetett elérni. A találmány szerinti tömlő esetében a legkedvezőbb szilárdsági viszonyokat akkor érjük el, hogyha az egymást keresztező csavarmenetben futó drótbetétek emelke-30 dési szögét kb. 26.5 »-ra vesszük. Ebben az esetben a drótok két oldalára merőlegesen ható crőlv egyenlőek és így a drótok legkevésbé vannak elmozdulásnak kitéve, úgy hogy a szövet a drót két oldalán egy-35 formán van igénybevéve. Egy szövetbetét és két egymást keresztező, csavarmenetben felvitt erősítés — drót, drótszalag vagy zsinór -- egyidejű felhasználásával elérhető szilárdság jóval 40 nagyobb, mint két olyan egyébként azonos felépítésű tömlő szilárdságának összege, amelyeknek felépítésénél csak az egyik erősítő elemet, pl. csak szövetet, vagy csak drótot, drótszövetet vagy zsinórt hasz-45 náltuk. Különösen nagyobb méretű, pl. 10 cm átmérőjű tömlőknél tapasztalható ez a hatás, ahol az így elérhető szilárdság kétszerese is lehet a kétféle erősítő betét' alkalmazásából külön-külön eredő szilárd-50 ságok összegének. Pl. megfelelő gumirétegekkel ellátott, 10 cm belső átmérőjű tömlő egy 0.1 mm vastagságú és cm-enkint 4—5 kg szilárdságú szövetbetetlel ellátva 1.6 átm. belső megterhelésnél pukkadt ki: 55 ugyanilyen gumikivitelű, szövetbetét nélküli, de két csavarmenetben felvitt. 0.5 mm vastag és mm2 -kint 240 kg szilárdságú dróttal megerősített tömlő, amelynél a drótok távolsága az egyes csavarmenetekben 6 mm és a csavarmenet emelkedési szöge 60 27° volt, 8 átm. belső nyomásnál pukkadt ki. Egy az előbbiekkel azonos gumikivitelű tömlő viszont, amely az előbb említett kétféle erősítéssel, tehát két 0.5 mm átmérőjű, 210 lcg/mm 2 szilárdságú dróttal és egy 65 ezekre támaszkodó, fent meghatározott szövettel volt ellátva. 15 átm. belső megterhelésnél pukkadt ki. A mellékelt ábrán a találmány szerinti tömlőnek egyik kiviteli példáját ábrázol- 70 juk Az 1. ábra a tömlő keresztmetszetét mutatja. Az (1) belső gumirészen, az úgynevezett lelken a (2) gumizott szövet fekszik. Erre 26.50 emelkedési szöggel az 75 óramutató haladásának irányában a (3) vékony drót van felvíve. Ezt a drótot a (4) gumiréteg borítja. Ebbe a gumirétegbe az óramutatóval ellenkező irányban ugyancsak 26.5° emelkedési szöggel az (5) előb- 80 bihez hasonló vékony drót van felcsavarva. Az egészet a (6) gumiréleg borítja. A 2. ábra az egymást keresztező, csavarmenetű drótok elhelyezését mutatja vázlatosan oldalról nézve. Ezen a vázlaton lát- 85 hatók azok a négyszögek, amelyekre a drótok a tömlő falait osztják. Általában célszerű az egymást keresztező, csavarmenetben felvitt erősítéseket a tengely irányában szimmetriásan vinni fel. 90 Szükség esetén alkalmazhatunk nem szimmetriás elhelyezést is. így pl. egy vagy több csavarmenetet egész kis, pl. 10—15 fokú emelkedési szöggel vihetünk fel, míg a keresztező egy van több drótot, drót- 95 szalagot vagy zsinórt ennél nagyobb, pl. 25—15 fokú emelkedési szöggel alkalmazhatjuk. A drótok, drótszalagok. vagy zsinórok sűrűségét (a csavarmenet felvitelénél alkalmazott osztást) szükség szerint tág határok között változtathatjuk. Az egy rétegben futó, szomszédos, erősítő elemek egymástól való távolságát attól tesszük függővé, hogy milyen hajlékonysági! tömlőt akarunk előállítani ugyanolyan lf ) , szilárdsággal. Nagyon hajlékony tömlőknél pl. ritka drótozást, merev tömlőknél sűrű drótozást alkalmazunk. A találmány szerinti egyes erősítéseket egy vagy több drót, illetve drótszalag vagy zsinór egymás utáni, vagy egyszerre való felvitelével állítjuk elő. Két csavarmenetben felvitt erősítés között rendesein gumirélegel is alkalmazunk azért, hogy az egyik réteget a másik fölé könnyebb legyen tl fe 1 vinni és hogy ugyanakkor a drótokat, drótszalagokat vagy zsinórokat gumiba beágyazhassuk.
