110241. lajstromszámú szabadalom • Szelep folytatólagos, önműködő, szabályozható fékekhez
_ 4 — esik, miáltal a szabályozó kamra visszacsapó (5) szelepe zárulhat. A középső (3) tápszelep addig marad nyitva, míg a (6) kiegyenlítő dugattyúra 0 ható nyomás a főfékvezcték levegőjének a differenciális működésű dugattyú felső oldalára gyakorolt nyomásával egyetemben (B kamra) az (I-1, 1 ) szabályozó kamrának ugyanannak a dugattyúnak alsó ol-10 dalára gyakorolt nvomását ki nem egyenlíti. Mihelyt ez az adott nyomás elérkezett a kiegyenlítő dugattyúra, a differenciális működésű dugattyú és a kiegyenlítő du-15 gattyií leesik, még pedig addig, míg a tápszelep zárva nincsen, anélkül azonban, hogy a kiürítéshez való kapcsolatot nyitná. Ha a főfékvezetékben a nyomás tovább 20 csökken, az előbb elért egyensúly megszűnik és a (35") fékhengerben való megfelelő nyomásnövekedést hasonló módon érjük el, mint fent leírtuk, míg az ezt követő nyomáscsökkenések után a maximális fé-25 kezést el nem értük. Ez az (Sa) segédtartály és a (35') )fékhenger közötti nyomások közötti egyensúlynak felel meg. A fentiekből nyilvánvaló, hogy ha valamely pillanatban a fő fékvezetékben nyo-30 másnövekedés jön létre, a differenciális működésű dugattyú cs a kiegyenlítő dugattyú oly egyensúlyi helyzetbe mozdul, amelyben a lefelémozgásuk közben voltak, miáltal a (26) fészek a (27) szeleppel való 35 kapcsolata megszűnik és a fékhengerben lévő levegő a (33) lyukon és a (25) csövön szabadon kifelé áramolhatik. Mihelyt a fékhenger kiürülése oly értéket ért el, hogy új egyensrilyi helyzet jött 40 létre, a fentemlített dugattyúk ismét emelkednek, míg a kiürülés el van zárva, anélkül azonban, hogy a tápszelep ismét nyílna. A (27) kibocsájtószelep és a (3) táp szelep 45 közötti mozgásveszteség megakadályozza azt, hogy az egyik fázis végét közvetlen kövesse a következő fázis eleje. Összegezve tehát: a differenciálisán szabályozó dugattyú és a kiegyenlítő du-50 gattyú három különböző helyzetet foglalhat el: a táplálást, kiürítést és a semleges, azaz egyensúlyi helyzetet. Megjegyezzük, hogy a fékek működése közben a tápláló és ürítő helyzetek átme-55 netiek és a megmaradó idő szükséges a semleges vagy egyensiílyi helyzet elérésére. Továbbá megkívánjuk jegyezni, hogy a fő fékvezetékben uralkodó minden egyes nyomásérték a (35') fékhengernek egy bizonyos adott nyomása felel meg, A fő fék- 60 ezetékben fellépő minden, még pedig igen gyenge nyomás változásnak mindig egy bizonyos adott nyomásváltozás felel meg a fékhengerben, mi a működési dugattyú nagy érzékenységének következménye. 65 Ha a fékek fékező helyzetben vannak, akkor a fő fékvezetékben fellépő nyomásnövekedés a fékek oldását okozza. Részletesebben: ha a fővezeték nyomása bizonyos értékkel túlszárnyalja a segédtar- 70 tályban uralkodó nyomást, akkor az (1) dugattyú és annak szabályozó szerve, a (2) tolattyús szelep a jobboldali végbelyzetükből (2. ábra) a baloldali véghelyzetükbe mozognak (1. ábra). Az említett to- 75 lattyús szelepben kiképezett (4) vájat a gyorsító kamrát a (35') fékhengerrel kapcsolja össze, míg a szintén a tolattyús szelepben kiképezett (30) üreg a segéd tartályt a (B) kamrán és (16) labirintuson át kap- 80 csolja. a fő fékvezetékhez. Elsősorban kívánjuk megjegyezni, hogy uz első fékezésnél az (1) dugattyú csupán a két oldalán uralkodó 0,2—0,3 kg nyomáskülönbségnél mozdul meg, a következő 85 mozgásoknál azonban sokkal nagyobb az érzékenysége. Ez a segédtartály csekélyebb nyomásának, továbbá annak a következménye. hogy oldott fékeknél a tolattyús szelep nagy része a légkörrel áll kapcso- 90 latban. Fékező helyzetben ugyanez a rész vagy a fő fékvezetékkel, vagy a fékhengerre] áll kapcsolatban, mi a tolattyús szelepre ható nyomást és ennek következtében a saját súrlódási ellenállást tovább 95. csökkenti. A (B) kamra a (16) járat útján áll kapcsolatban a fő fékvezetékkel és az (Sa) segédtartállyal az aránylag nagy keresztmetszetű (28) és (29) csöveken át, a (12) 100 dugattyú felső oldalára kifejtett nyomás tehát ugyanakkora, mint amely a segédtartályban uralkodik. Ez elrendezésnek következő előnyei vannak. 105 a) A fékoldást a segédtartályban uralkodó nyomás szabályozza: a fék kimeríthetetlensége tehát teljesen független a féket működtető vezető ügyességétől. b) A fékoldást a fő fékvezetékben fel- 110 lépő hirtelen nyomásváltozások nem befolyásolják részleges fékoldásnál. Nem fog tehát előfordulni, mint más kivitelű szelepeknél, hogy féktúloldást önfékezés kövessen, mi a kocsik között mindig ab- 115. normális reakciókat eredményez. Ha folytatjuk a fékek oldását, a segédtartály nyomása kb. 4,85 kg-ra növekszik
