110239. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső, melynek elektronáramát a kisütés irányára merőleges elektromos mező vezérli

Megjelent 1934. évi jnlius hó 2-án. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110239. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Kisütőcső, melynek elektronáramát a kisütés irányára merőleges elektromos mező vezérli. Telefunken Gesellschaft fftr drahtlose Telegraphie m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1933. évi május hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1932. évi május hó 2-ika. A találmány kisütőcső, melynek elektronáramát a kisütés irányára merőleges elektromosmező vezérli. A vezérlés érzékenységét a találmány értelmében ezeknél 5 az önmagukban ismert csöveknél azzal növeljük, hogy az elektrónokat akként befolyásoljuk, hogy azok sebessége a vezérlőmezőben kisebb mint azonkívül, esetleg az elektronok pályájuk e részében nyuga-10 lomba jutnak. Ezt az állapotot úgy érjük el, hogy a katóda és a vezérlő elektródarendszer közé legalább két elektródát helyezünk, melynek feszültségével a katódából kiinduló 15 elektronok sűrűsége és sebessége egymástól nagymértékben függetlenül szabályozható, úgy hogy a vezérlőmezőben elérjük az elektronáram kívánt lassúbbodását, illetőleg azt, hogy az elektronok e helyen 20 teljes nyugalomba kerülnek. Ez utóbbi esetben nulla potenciálri egypotenciálú felületet kapunk és ezt a következőkben képzetes katódának nevezzük. Közvetlenül világos, hogy az elektron 25 bizonyos mértékű eltérítéséhez annál kisebb feszültség elegendő, minél kisebb annak mozgási energiája, vagyis sebessége. Ezt úgy is kifejezhetjük, hogy a harántirányú elektromosmező azonos hosszára és 30 intenzitására vonatkoztatva, az elektront a harántmező röpirányához merőlegesen annál nagyobb mértékben téríti ki, minél lassabban mozog az elektron. Ennek folytán lassú elektronok esetében már gyenge 35 és a kisülési úthoz képest rövid mezők is elegendők ahhoz, hogy kellő kitérítő hatást kapjunk. Ez előny tényleges kihasználásának az a feltétele, hogy a nyugvó, illetőleg lassan mozgó töltések helyét a vezérlő elektródák és a katóda között elhe- 49 lyezett segédslektródák feszültségének beállításával a harántirányú vezérléshez alkalmazott elektródák közvetlen közelébe helyezzük. Az izzókatód és a harántirányú vezérlő 45 elektróda közötti elektródák potenciálja az alkalmazott anódfeszültségtől és emissziós áramtól függően tág határok között változhat. Ha a katóda és a vezérlő elektróda között csak két járulékos elektróda van, 50 akkor a közvetlenül a vezérlőrendszer előtt lévő elektródának positív potenciált, míg az első elektródának általában alacsonyabb positív, esetleg negatív potenciált adunk. 55 A találmányt erősítéshez alkalmas kisütőcső esetére a rajz kapcsán részletesebben magyarázzuk. Az 1. ábra vázlatosan (K) izzókatódás elektróda rendszert mutat, amelynek az 60 elektronsűrűséget szabályozó (D) elektródája és az elektronok sebességét meghatározó (B) rácsa van. (A) anóda előtt van a vezérlő elektróda rendszer, mely p. o. a párhúzamos (GA és GB) lemezekből áll. 65 Ha e lemezek között nincs elektromosmező, úgy az elektronok a nyíl irányában haladnak az anódához. Ha azonban, mint a 2. ábra mutatja, (GA és GB) elektródák között a kisülési irányra merőleges elek- 70 tromosmező hat, melyet a vonalkázott nyílirány jelöl (aminek CLZ EL feltétele, hogy