110238. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági hajcsatt és eljárás előállítására

Megjelent 1934. évi jn

lius hó 2-án

. . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIEÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 110238. SZÁM. IIX/l). OSZTÁLY. Biztonsági hajcsatt és eljárás előállítására. Szabó László celluloidárukészítő Kispest. A bejelentés napja 1933. évi december hó 11-ike. A találmány biztonsági hajcsatt, mely az eddigi biztonsági hajcsattoknál egyszerűbb, megbízhatóbb és könnyebben kezelhető, azonkívül tömeggyártásra is kivá-5 lóan alkalmas. Előnye még, hogy a csatt csuklója az eddiginél sokkal megbízhatóbb és a zárókengyel szárai a csuklóból ki nem szakadhatnak. A zárókengyel zárószerve lényegében 10 elforgatható reteszből áll, melynek zárófeje a zárókengyel csukásakor azt záróhelyzetében rugalmasan akkor is megtartja, ha maga a zárófej nyitó helyzetben áll. Ha ezután a zárófejet 90°-kal elforgat-15 juk, a zárókengyelt záróhelyzetében oldhatatlanul rögzítettük. Ezt az teszi lehetővé, hogy a záróretesz vastagsága akkora, hogy a zárókengyel rugalmas rögzítésére alkalmas; keresztirányban azonban olyan 20 hosszú, hogy elforgatása után két szára a zárókengyel szárain túlnyúlik, miért is az oldás lehetetlen. E biztonsági zár úgy celluloidcsattokra, mint fémből való, rugalmas, ú. n. hullámcsattokra kiválóan alkal-25 mas, a megerősítési mód e két csattfajtánál azonban más és más. Fontos ugyanis, hogy a záróretesz úgy záró- mint nyitóhelyzetében biztosítva legyen. Ezt úgy érjük el, hogy a záróretesz tengelyének kar-30 nyúlványt adunk, mely a nyitóhelyzetben a csap hosszirányára keresztben áll és a csatt szabad végén túl ér, záróhelyzetében pedig a csatt hosszirányába esik, ha tehát a zárókengyel zárása után a csatt két szé-35 lét kezünkkel végig simítjuk, e karnyulyányt hosszirányba fordítjuk és ezzel a záróreteszt záróhelyzetébe hozzuk. A csatt felszínén e karnyulványt záró- és nyitóhelyzetében biztosító szervek vannak. 40 Fontos azonban, hogy a záróretesz kotyogásmentesen legyen a csattban elforgathatóan ágyazva. Ezt celluloidcsattoknál úgy érjük el, hogy a még lágy celluloidba a zárószervet csapágyazó lemezkét sajtolunk, mely alatt a celluloid ki van 45 vájva, miért is e lemezkének a vájatot áthidaló része rugózik, a zárószervet tengelyirányban feszesen tartja és biztosítja azt, hogy annak zárókarja a csatt celluloidrészén alkalmazott, két egymásra me- 00 rőleges ékalakú horonyban vagy pedig két-két dudorpár között biztosan rögzítődjék. Hullámcsattoknál úgy járunk el, hogy a zárószerv felvételére való furaton a 55 zárószerv orsóját átnyomjuk mindaddig, míg annak csapágyazásra való nyakrésze a furatba kerül, azután pedig tengelyirányú nyomással tömzsítjük a csap eredetileg kúpos részét, mely még a furaton 60 átfér. A tömzsítést addig folytatjuk, míg a zárószervet a fémcsattban kotyogás nélkül ágyaztuk. A rajz a 'találmány kiviteli alakjait, mutatja, melyektől a gyakorlatban a talál- 65 mány lényegének érintése nélkül többféleképpen el is térhetünk. Az 1. ábra a találmány szerinti celluloidhajcsattot nyitott helyzetben, a 2. ábra ugyanennek egy részét zárt 70 munkahelyzetben,, távlatilag ábrázolja. A 3—10. ábrák e kiviteli alak különböző részleteit mutatják. A 11. ábra a rugalmas fémcsatt távlati képe, a 75 12—14. ábrák végül a zárószervnek a fémcsattba való erősítését egymásután következő munkahelyzetekben, metszetben ábrázolják. A celluloidcsatt (c) zárókengyelét a (a) 80