110202. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáznak folyadékban való eloszlatására

___ Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ,SH|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110203. SZÁM. — IV/i. (IV/b.) OSZTÁLY. Eljárás gáznak folyadékban való eloszlatására. Becze György oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi március hó 20-ika. Folyadékókban lejátszódó folyamatok lefolyását gyakorta elősegítik a folyadékokba bevezetett, illetve ezekben eloszlott gázok, így pl. különösen eredményesnek mutat-5 kozott az élesztőgyártás folyadékainak levegőztetése. A levegőztetés lényegileg abból áll, hogy az élesztőigyártás folyadékjait magukban foglaló kádak fenékrészén elrendezett légelosztó szerkezeteiken levegőt 10 nyomnak be a kádakba. A levegő a légelosztó szerkezet légnyílásai szerinti kisebb-nagyobb, fölfelé menetben mindinkább növekvő és egymással egyesülésre hajlamos buborékok alakjában halad át 15 a folyadékon. A levegőztetés a gyakorlati tapasztalatok szerint annál eredményesebbnek bizonyult, mennél nagyobb volt a levegő és folyadék közötti érintkezési felület s mennél hosz-20 szabb volt az érintkezési idő. Kitűnt, hogy e tényezők kedvező alakítása az átvezetett levegő mennyiségének, egyúttal tehát a szükséges kompressziós munkának jelentős csökkentését tette leheltővé. 25 Ezt olykép érték el, hogy a levegőt minél apróbb buborékok alakjában vezették ált a folyadékon, amikor tehát az érintkezési felület jelentős megnövelésé vél egyúttal a buborékok haladási sebessége is 80 csökkent. Ehez képest újabban számos «fínom» levegőztetésre alkalmas berendezést szerkesztettek. Ezek lényegükben abból állnak, hogy a levegőt igen finom, az erjedő 35 folyadékot magáiba fogadó kádnak egész keresztmetszetén elrendezett nagyszámú nyíláson nyomták keresztül, amihez rendszerint. jelentős túlnyomásra volt szükség. Kezdetben megelégedtek azzal, hogy a kád 40 fenékrészében az ennek egész keresztmetszetét átfogó szokásos csőhálózatban alkalmazott, kb. 1 mm átmérőjű nyílásokat 0.2—0.3 mm-re csökkentsék. Később rátértek igen finom likacsokkal ellátott, égetett anyag, porcellán stb. lapok, csövek, 45 gyertyák stb. készítésére. Ezeket rendszerint beépítették a kád fenékrészébe s nagyi nyomással nyomták rajtuk keresztül a levegőt a kádban foglalt folyadékba. Ezeknek a «finom, levegőztetést* végző 50 berendezéseknek az a hátrányuk, hogy költségesek, nagyon kényeseik, könnyen eltömődnek es sok energiát igényelnek. A találmány szerinti eljárás lehetővé teíszi a levegőnek tetszőlegesen finom el- 55 osztását, emellett azonban mindezeket a hátrányokat megszünteti. Az eljárásnak az a lényege, hogy a kád fenékrészébe beépített, vagy máskép helytállóan elrendezett levegőnyílások mentén, 60 pl. ezek előtt vagy fölött, a folyadékot gyors mozgásba hozzuk, amikor is az erősein mozgatott folyadékba a buborékok — a nyílásról a folyadékárammal mintegy leiszakítva — aránytalanul kisebb átmérő- 65 vei lépnek be, mint ha a folyadék nyugalomban volna. Ezenfelül a folyadékba belépő buborékokat gyorsan mozgó, előnyösen forgó mozgást végző további szerkezetekkel még jobban elaprózzuk. Ily- 70 képen a folyadékot, attól függőleg, hogy abban mily gyors mozgásokat, illetve áramlásokat létesítünk, tetszőlegesen finom buborékokkal s emellett nagy egyenletességgel telíthetjük- A nagyon finom buborékok 75 a folyadékban aránylag sokáig maradnak meg $ egyenletes elosztódásuk folytán oly kedvezőleg hatnak, hogy már csekély légmennyiség is nagyon kielégítő élesztőhozamokat eredményez, olyannyira, hogy 80