110200. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedves falfelületek szigetelésére

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. , MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110200. SZÁM. — VlII/k. OSZTÁLY. Eljárás nedves falfelületek szigetelésére, Weisz László oki. mérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi julius hó 7-ike. A találmány oly eljárásra vonatkozik, melynek segítségével a nedves falfelületek tartósan szigetelhetők. Az eddig alkalmazott szigetelési eljárá-5 soknál a nedves falfelületen a vakolatot leverték és a csupasz falat bekátrányozták, aszfaltozták vagy vegyi anyagokkal készült, vízhatlan habarccsal vakolták. Ezek a szigetelések a fal párolgását meg-10 akadályozzák, miáltal a fal hajszálcsövessége (capillaritása) a nedvességet felszívja és a nedves foltok, a szigetelés felett, leggyakrabban újból megjelennek. A nedvesség tehát a falban marad, sőt fel-15 jebb húzódik. A találmány célja, hogy a falból minél több nedvesség párologjon el. Evégből a fal felületén előállított légcsatornákban állandó légáramlatot létesít és a csator-20 nákat jól párolgó és egyszersmind jó hőszigetelő burkolattal látja el oly módon, hogy e burkolat a nedves fallal közvetlenül ne érintkezhessen. A találmány, a mellékelt rajzon, öt áb-25 rában van bemutatva, melyek közül az 1. ábra a légcsatornával ellátott fal kereszt- és hosszmetszetét ábrázolja, amidőn a légcsatornát rabitz-szerkezet takarja, a 30 2. ábra a légcsatornával ellátott fal kereszt- és hosszmetszetét ábrázolja, amidőn a légcsatornát kész hőszigetelő lemezek takarják, a 3. ábra légszabályozó szelepet ábrázol 35 három helyzetben. Balról az első előlnézetet mutat nyitott állapotban, a második hosszmetszetet nyitott állapotban és a harmadik előlnézetet félig lezárt állapotban, a 40 4. ábra a rendszerbe foglalt légcsator nákkal és faláttörésekkel ellátott épületfalak alaprajza és az 5. ábra egy másik rendszerbe foglalt légcsatornával és faláttörésekkel ellátott épületfal alaprajza. 45 Az 1. ábra szerinti (a) légesatornát, a vakolat leverése után, a falnedvesség magasságának megfelelően, egy vagy több vízszintes sorban állítjuk elő. Az egyes csatornák közepe táján, egyenlő 50 magasságban készített (b) faláttöréseken keresztül, külső- vagy szobalevegő jut az (a) légcsatornákba. A (b) faláttörések kívülről, forgatás útján szabályozható (c) légátbocsátó szelepekkel vannak le- 55 zárva. A találmány szerinti (a) légcsatornák kétfélekép lehetnek burkolva. Az 1. ábra szerinti (d) sodronyfonatra fűrészporos (e) gipszrabitz-szerkezetet alkalmazunk 60 és mészhabarcosai vakoljuk be. A 2. ábra szerinti (a) csatornát (f) hőszigetelőlapok vagy stuccaturnáddal bevont deszkák takarják, melyek kovácsolt vaskampószegekkel vannak felerősítve és a hézag- 65 mentesség biztosítására az illesztéseknél, kartácsszeg és kötöződrót felhasználásáéval (g) varratokat kapunk. Hogy a burkolat a nedves fallal közvetlenül sehol se érintkezhessen (h) kátrány- 70 lemezsávokkal vagy aszfaltkenéssel szigeteljük el attól. A 3. ábrán feltüntetett (c) légátbocsájtó szelepeknek azért kell szabályozhatóknak lenni, hogy alacsony külső hőmérséklet 75 idején, a szelepek részbeni elzárásával, a szoba levegőjének túlzott lehűlését megakadályozhassuk. Az 1. és 2. ábrák szerint készült légcsatornák és faláttörések olyan elrende- 80