110155. lajstromszámú szabadalom • Villamos folyadékkapcsoló
és feszültségének időbeli lefolyását mutatjuk be. A diagrammok abs zcisszáirE a (t) időt, az 1. ábra ordinátájára a fényív (i) áram•6 erősségeit, (e) feszültségeit és a 2. ábra ordinátájára a fényív L teljesítményét vittük fel. Az 1. ábrabeli diagrammban az (i) görbe a fényív áramának sinusalakú lefolyása, (e) a kisebb kontaktusse-10 bességek mellett jelentkező fényívfeszültség, (E) pedig a nagyobb kontaktussebességek mellett, tehát nagyobb ívhosszak mellett jelentkező feszültség. A 2. ábrában a (1) görbe a fényív tel-15 jesítményének lefolyását a kisebb kcntaíktussebességek mellett, tehát az (e) feszültségnek megfelelő teljesítményt, míg a L görbe a kontaktusok nagyobb sebességének, tehát a nagyobb E fényívfeszültség-20 iiek megfelelő teljesítményt mutatja. Az expanziós kamrában keletkezett gőzmenynyiségek, tehát az ott uralkodó gőzfeszültség is tudvalevően arányosak a fényív teljesítményével. Az is ismeretes, hogy a 25 fényívnek az expanzióhatással való kioltásához oly minimális nyomáskülönbségre van szükség, amely az áramnak a nullponton való átmenetekor csökkenthető. Feltéve, hogy ezt a minimális nyomáskii-S0 lönbséget csak: a fényív L teljesítménye mellett érhetjük el, akikor az (1) fényívteljesítmény a szükséges expanziós effektus létesítéséhez az áramnak a nullponton való átmenetekor nem elegendő. Ennek 35 következtében a kisebb sebesség mellett a fényív még egy félhullámnak megfelelő időn át fennáll. Ezt a félhullámot az 1. ábrában il-el jelöltük. E félhullám idejében a fényív (e) feszültsége az el görbé-40 nek megfelelően növekszik és a teljesítmény a 2. ábrabeli (11) görbének megfelelően változik. Az (11) görbe a második félhullám alatt eléri a L görbe értékeit, úgy hogy a beálló expanzió az oltáshoz ele-í5 gendő. Az a kapcsolási munka azonban, amely az oltáshoz szükséges, ebben az esetben megközelítően kétszer akkora, mint amelyre a nagyobb kontaktussebesség esetén szükség van. Ezi a munka ugya-50 nis egyenesen arányos a (1) és (11) görbék, valamint az abcissza bezárta területrészekkel, míg a nagyobb kontaktussebesség mellett ez a munka arányos a L ,görbe és az abcissza bezárta területrésszel. 55 A 3. ábra a találmány szerinti kapcsoló egyik példaként! megoldását mutatja. Az expanziós kapcsoló kapcsolókamráját (10)-el jelöltük, mely kamra rétegszerűen egymásra helyezett szigetelőgyűrűkből áll. A szigetelőgyűrűket a (11) és (12) ru- 60 gók egymáshoz szorít ják és a gyűrűk között az expandáló gőzt kibocsátó hasítékok akkor nyílnak, ha a gőz nyomása az expanziós kamrában nagyobb, mint a (11) és (12) rugók feszültsége. A kamrában 13 helyt- 65 álló kontaktus van, amelynek furatában mozog a (14) kapcsolómd. A (15) cső szigetelő anyagból készült és a kapcsoló kamrán nyugszik. A kapcsolókamrát (16) folyadéktartány veszi körül. E tartányra sze- 70 reltiik a (17) keretet, amelyen a kapcsolórudat működtető és vezető eszközök vannak. A kapcsolőrúddal összekötött 19) csiiszódarabot (18) sínek vezetik. A (19) csiiszódarab a (21) elliptikus vezérlő kar útján a 75 20 rugó hatása alatt áll. X Y (21) elliptikus karnak forgáspontja 22-nél van, amely pontban támad a (23) forgattyú. A vezérlőkar alsó (24) végét a 19) csúszódarabba.1 forgathatóan kötöttük össze, míg a kar felső 80 (25) vége csúcsban végződik. A vezérlőkar (22) forgási pontját a (23) forgattyú (26) körpályán mozgatja. E mozgás közben a kar (24) végét (18) sínek a csúszókontaktiis útján függőleges irányban egyenesben ve- 85 zetik, míg a kar (25) csúcsa a (27, 28) pályán mozog. Eközben a kar (25) csúcsa a (34) vezetődarabba jut, mely a vezérlőkart a középállásban úgy vezeti, hogy a kar (21) vége a (22) forf/ási pont fölé juthat. A kar 90 rajzolt alsó helyete és a rajzon jelzett felső helyzet holtponti helyzetek. A (23) forgatytyút (30) sektorral kötöttük össze. E sektor sugara balról jóbbfelé növekszik és külső kerületén a (32) szektoron megerősített (31) 95 szalag van. A szalag másik végét (33) rugóval a (20) rugóhoz kötöttük. A (20) rugót, mely a szerkezetet működteti, úgy méretezzük. hogy annak lehetőleg kicsiny önrezgési ideje legyen. Ennek következtében 10c ez a rugó az, időegységben nagy rugómunkát képes végezni. j A kapcsoló a következő módon működik: A rajzban feltüntetett bekapcsolt álla- 105 pótban az elliptikus vezérlő hajtómű alsó lioltponti helyzetben van, úgy hogy a kapcsolórúd kisebb elmozdulásának a hajtó (30) szegmens nagyobb elmozdulása felel meg. Ezenkívül a 14 kapcsolórúd mélyen llC belenyúlik a helytálló (13) kontaktusba, úgy hogy kikapcsolásikor a rúdnak az elválásig aránylag hosszú utat kell megtennie. Miközben a kapcsolórúd ezt az, utat teszi meg, a 20 kapcsolórugó munkatelje- ui
