110132. lajstromszámú szabadalom • Izzófejű motor

4. ábra további példaként! foganatosítási alakot szemléltet. Az (a) bengerteret a (b) csatorna a hengerfej (c) égési terével köti össze. A (b) 5 csatorna, mint a 2. ábra mutatja, kiszélesedő keresztmetszetű és megközelítően sík alsó (d) alapja van. Az égési tér majdnem vagy teljesen gömbalakú. A (b) csatorna alakja az égési tér e gömbalak-10 jához illeszkedik, miáltal a levegő, mely a sűrítőlöket alatt a (b) csatornán át az égési térbe szorul, a nyíl irányában az égési tér falazata mentén vonul tova úgy, hogy, mint (e)-nél szemléltettük, az elpá-15 rolgó tüzelőanyagrészecskéket az izzó felületről leszedi és velük a legbensőbben keveredik. A tüzelőanyagot a sűrítőlöket kezdetén az (f) fúvókán át fecskendezzük be. 20 Korábbi megoldásoknál az előgyujtókamra a fúvókatengellyel körülbelül egy vonalban volt. A találmány szerint a (h) előgyujtókamra tengelye a fúvóka tengelyiéhez képest elhajlik, még pedig azért, 25 mert a (b) csatornából kilépő légáram a fúvókából kiáramló tüzelőanyagport félrenyomja. A fúvókatengely és az előgyujtókamra tengelye által alkotott tompa szögnek, mint az 1. ábrából láthatjuk, a (b) 30 csatornától elfordítottnak kell lenni. Az is szükséges, hogy az égési tér felülete sima és kiugrásoktól mentes legyen, hogy a szándékolt levegőmozgás ne legyen megzavarva. 35 Az ismert megoldásokhoz képest forróbb izzó felület elérésére a találmány értelmében az égési térnek azt a részét, amelyet az izzó lemez alkot, megnöveljük, még pedig oly módon, hogy az izzó lemeztől 40 körülvett tér a teljes gömbalakú égési tér felülete felénél nagyobb teret tegyen ki. Az izzó lemez felülete felső vége felé kisebbedik. A (h) előgyujtókamra falazata ellenben lényegesen vastagítva van és 45 mindenesetre vastagabb, mint a tuliajdonképeni izzó lemez falazata. Az izzó lemez alsó részének melege (pl. az (i) pontnál) már most sokkal lassabban juthat a felső részekhez, pl. a (k) ponthoz, 50 ahonnan a hőt különben a vízhűtésű motorrészekkel való fémes érintkezés levezeti. Ily módon hőtárolás keletkezik és a test forróbb marad. Ez annal szükségesebb, mert egyrészt a különvezetett levegő 55 a fejet erősen lehűti és másrészt az elgőzölgő nehéz tüzelőanyag több meleget vesz fel, mint a könnyű tüzelőanyag. Az égési periódus alatt a falazatnak átadott hő a hőegyensúly fenntartására nem volna elegendő, ezért kapcsoljuk hozzá (JQ a (h) előgyujtókamrát. Ez aránylag nagy belső felülettel sok meleget vesz fel, azonban sem a levegő nem éri és hűti, sem tüzelőanyagot nem fecskendezünk beléje jelentős mértékben. Az előgyujtókamra 65 falazata tehát különösen erősen hevül. Oly célból, hogy az izzó lemezre való gyors hőátmenetet kapjunk és a túlságosan nagy melegedést megakadályozzuk, az előgyujtókamra falazatából az izzó lemez- 70 liez való hőátadást az előgyujtókamra falazata vastagításával meggyorsítjuk. Az égési térnek a rajzban szemléltetett gömbalakja és a (h) előgyujtókamra hengeralakja csupán példakénti foganatosítás! 75 alak. Az égési tér az 1. és 2. ábra szerintitől eltérő alakú, pl. elliptikus keresztmetszetű is lehet; hasonlóképer) a (h) előgyujtókamrának a hengeralaktól eltérő alakot is adhatunk. 80 Míg az 1. ábra szerint a (b) vezetőcsatorna úgy van elhelyezve, hogy a levegőáram mindenekelőtt az égési tér felületének hűtött részei mentén vonul .jl és a fúvókatorkolat felett is elhalad, a 4. 85 ábra szerint a (hl) csalorna úgy van elrendezve, hogy az égési tér hűtetlen részén, az izzó lemezen tangenciálisan torkollik és így nem érkezik teljes erővel a fúvókából kilépő tüzelőanyagporra. Mivel 90 azonban most is ugyanoly értelemben, mint az 1. ábránál a tüzelőanyagport eltereli, itt is az izzó süvegnek és a fúvókának ugyanoly tengelyállása szükséges. A (b), illetve (bl) csatorna helyes ki- 95 képzése természetesen a kívánt levegőmozgás számára nagy jelentőségű. A (bl) csatorna fontos jellemzője az, hogy a csatorna falazata, amely az 1. ábra szerint lefelé és a 2. ábra szerint felfelé fekszik, 100 felületi kiképzését az égési tér falazatával való metszéspontig megtartsa, miáltal az éles (1) élek keletkeznek. Annak megakadályozására, hogy az égési gázok szúrólángszerűen lépjenek a 105 (b) csatornából a hengertérbe és emellett a dugattyút egy helyen túlerősen hevítsék, a (b) csatorna a hengeroldalon (minél tölcsérszerűen kiszélesedhet. Szabadalmi igények: 110 1. Izzófejű motor, azzal jellemezve, hogy a hengerből az égési térbe vezető csatorna úgy van kiképezve és elrendezve, hogy a rajta keresztül az égési térbe jutó levegő teljesen vagy legalább a 115 legnagyobb részben az égési tér falazata mentén elvonulni, a falazaton le-