110120. lajstromszámú szabadalom • Kerekes sebességváltómű szabadjárati berendezéssel, különösen gépkocsikhoz

átvitelben részt nem vesznek. Az egyik vagy másik keréknek a hozzája tartozó tengellyel való összekötésére (20) és (21) kapcsoló karmantyúkat alkalmazunk. Ez 5 utóbbiak külső fogazásuak és ezek a fo­gak az (5, 6) és (7) kerekeken belül levő (8, 9) és (10) belső fogazásokkal kapcso­latba hozhatók. A kerekek furataiban (11, 12, 13, 14) és 10 (15) lemezes kapcsolók vannak elhe­lyezve. Ezek a kapcsolók arra valók, hogy a hajtóműrészeket a különböző sebességi fokozatok végleges beiktatását megelő­zően fordulatszámaik tekintetében egy-15 máshoz képest mindenkor kiegyenlítsék. A kapcsolótengelyeken (18) rudak van­nak, melyekbe rugókkal befolyásolt (19) reteszcsapok vagy effélék nyulinak. Ezzel elérjük, hogv a kapcsolásnál a lemezes-20 kapcsolók előbb összeszorulnak, majd pe­dig önműködően oldódnak, mire a kap­csolókarmantyúk a mindenkor bekapcso­landó kerékkel végleges kapaszkodásba jutnak. 25 A. (3) tengelyrész és a (2) hajtott ten­gely közötti szabadjárati berendezés áll a már említett belső (32) részből, mely (33) ékalakú lépcsőket hord, a (34) szorító görgőkből és a külső (31) gyűrűrészből, 30 mely a (2) hajtott tengellyel van egye­sítve. A (35) gyűrű a (34) görgők oldal­irányú eltolódásának megakadályozására való. A szabadjárati berendezés külső (31) 35 gyűrűrészén (29) fogak vannak, amellyel a hátrajárati (28) tengely (27) kereke ka­paszkodhat. A (28) tengely második (26) kereket is hord. Ha ezt a (28) tengelyt jobbra esiísztatjuk el, ami a (49) emelő 40 és a (41) kapcsolórúd segélyével történik, a (26) kerék a (22) melléktengely (25) ke­rekébe kapaszkodik és egyidejűleg a. (27) kerék a szabadjárati berendezés (29) ke­rekével jut kapcsolatba. Ezzel a hátrajá-45 rat be van iktatva, a szabadjárati beren­zés pedig át van hidalva, azaz hatásta­lanná van téve. A szabadjárat külön blokkozására ennélfogva szükség nincs. Az 1. menet elérésére a (20) kapcsoló 50 karmantyút balra csúsztatjuk, úgy hogy az (5) kerék az (1) tengellyel össze van kötve. Egyidejűleg a (3) tengely is balra tolódik el, úgy hogy jobboldali hornyolt végrésze a (7) fogaskerékbe hatol és ezzel, 55 összekötődik. Az erőátvitel tehát az (5) kerékről a (23) kerékre, a (22) mellékten­gelyen és a (25) és (7) kerekeken át a (3) közbenső tengelyre és a szabadjárati be­rendezésen át a (2) hajtott tengelyre tör­ténik. 60 Ha a 2. menetre kívánunk áttérni, a (20) karmantyút jobbra csúsztatjuk el és ezzel a (6) kereket az (1) tengellyel kötjük össze. Egyidejűleg a (21) kar­mantyú a (7) kerékbe tolódik, úgy hogy 65 az utóbbi a (3) tengellyel kötődik össze. A hajtás átvitele tehát az (1) tengelyről a (6) és (24) kerekeken, a (22) mellékten- . gelyen és a (25, 7) kerekeken át a (3) köz- 1 benső tengelyre, továbbá a szabadj ár ati 70 berendezésen tlt cl (2) hajtott tengelyre történik. A 3. menet elérésére a (20) karmantyút balra az (5) kerékbe csúsztatjuk ós egy­idejűleg a (21) karmantyút is balra a (6) 75 kerékbe toljuk. A (3) közbenső tengely emellett kismérvű jobbracsúsztatás révén a (7) kerékről le van kapcsolva. A hajtás átvitele a 3. menetben az (1) tengelyről és a vele összekötött (5) kerékről a (23) ke- 80 réken, a (22) melléktengelyen, a (24) keré­ken és a (3) tengellyel összekötött (6) ke­réken át a (3) és (2) tengelyekre történik. A 4., azaz a közvetlen menetet, mint már említettük, úgy kapjuk, hogy csakis 85 a (3) tengelyt csúsztatjuk el jobbra, úgy hogy e tengelynek a baloldali végen levő (54) fogai az (1) tengely (53) kapcsoló fo­gaskoszorújába kapaszkodnak. Az (1) és (2) tengelyek ekkor tökéletesen külön fut- 90 nak és a hajtómű összes kerekei nyuga­lomban vannak. Szaba dal mi igények: 1. Különösen gépkocsikhoz való kerekes sebességváltómű szabadjárati berende- 95 zéssel és állandóan egymáisbiakapaisz­kodó kerekekkel, mimellett egy vagy több kerék függetlenül az őket átjáró, axiálisan egymás mögött elrendezett tengelyektől a hajtóműtokban külön- 100 külön van ágyazva és belül iktatható, ugyancsak hornyolt kapcsolószervek felvételére üreges s hornyolt, jelle­mezve a hajtó tengely és a hajtott ten­gely között levő, önmagában kapcso- 105 lószervet alkotó, a főtengelyek egyiké­vel állandóan kapaszkodó, azonban axiális elcsvisztatás révén a hajtó ten­gelyt és a hajtott tengelyt egymással közvetlenül úgy összekötő közbenső 110 tengellyel, hogy ezen közvetlen össze­kötésnél csakis e két tengely forog egymással, az összes kerekek azonban nyugalomban vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom