110119. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés különösen motorhajtású sínjárművekhez

elcsavarodások az összhajtásra ne hathas­sanak hátrányosan. Az (1) tengelyrész vége (3) kiugrásokkal a . (2). .tengelyrész­ben nyugszik. Az (1) tengely (3) kiugrá-5 sai emellett hosszirányban kissé meg vau­nak vastagítva és a másik rész (4) hor­nyaiban megfelelő játékuk vau, úgy liogy az (1) tengelyrész a közte és az (5) hajtó­műtok között fellépő helyzetváltozásoknak 10 megfelelően, aránylag csekély határok között szög alatt állhat be, ami bizonyos hajlékonyságnak felel meg. A (2) tengelyrész az (5) hajtóműtokban van ágyazva és előnyösen a hajtóművön 15 kívül, a (6) ékek segélyével megerősített (7) fékdobot hordja, mely fölött, az egyik végével egy szilárdan helyéhez erősített csapszeghez erősített, másik végével pedig a (9) kiugrással ellátott (8) fékszalag van 20 elrendezve; a (9) kiugrásra a (10) fék­emelő hat. A fékberendezés különféle alkalmazás­ban és elrendezésben lehetséges. Pl. oly esetekben is alkalmazható, melyekben a 25 motor és a hajtómű között normális mo­torkapcsolás vagy lendítőkerékkapcsolás vagy pl. velei'orgó folyadékkapcsolás áll fenn. Lehetséges továbbá a fékberendezés más alkalmas helyen való alkalmazása 80 vagy pedig már meglevő fék különleges kiképzése is azon célból, hogy azt időnkint a találmánynak megfelelően kényszer­mozgásban lehessen működtetni. A hajtóműben a motor csatlakozó ten-35 gelyének (1) részére a (12) fogaskerék van felékelve, mely a (13) kerékkel állandóan kapcsolódik; a (13) kerék a (14) előtétten­gelyen szilárdan van megerősítve. A (14) tengely még a (15) kereket is hordja, 40 mellyel a (16) kerék kapcsolódik. Ezen (16) kerék a (17, 18) szabadonfutóberen­dezés útján a (19) tengelyen van oly mó­don megerősítve, hogy a szabadonfutóbe­rendezés belső (18) része ékek útján szi-45 lárdan van tengelyre erősítve. A (19) ten­gely a (2) tengelyrésztől rendesen el van választva, azonban azzal össze is kapcsol­ható. A kapcsolás egyrészt a (12) kerék (12') karmaiból, másrészt a (20) hüvely 50 (20') karmaiból áll, mely hüvely a (19) tengely forgását követi, azonban azon el­tolható. A (19) tengely és a (20) hüvely ezen célból ismert módon ékliornyokkal vannak ellátva. 55 A (19) hajtótengely, továbbá a (21, 22, 23, 24) szabadonfutóberendezések közvetí­tése mellett a (25) és (26) kerekeket hordja. A (25) kerékhez tartozó szabadoníutóbe­rendezés belső (22) része lazán ül a (19) tengelyen, míg a (26) kerékhez való szn- 60 badonfutóberendezés .belső (24) része a (19) tengelyen szilárdan van megerősítve. A (25) kerék, illetőleg szahadoníutóbereude­zésének belső (22) része a (19) tengellyel kapcsolható és pedig a (22) rész (22') kar- 65 mai és a (27) kapcsolóhüvely (27') karmai útján, mely (27) hüvely a (19) tengellyel együttforog, azonban ékhornyok segélyé­vel eltolhatóan van a tengelyen megerő­sítve. A két (25, 26) kerék a további (28) 70 hajtótengelyen szilárdan megerősített (29, 30) ellenkerekekkel kapcsolódik. A (28) hajtótengelyre szilárdan van erősítve a (28') kúpkerék, mellyel a (31, 32) kúp­kerekek kapcsolódnak. A (31, 32) kúpkere- 75 kek a (33) vaktengelyen lazán forgatha­tók; megfelelően beépített kapcsolásváltó­berendezés a (31, 32) kerekek egyikének vagy másikának a (33) vaktengellyel való időnkinti kapcsolását engedi meg. 80 A kapcsolásváltóberendezés úgy van ki­képezve, hogy a (31, 32) kerekek mind­egyike egy-egy (31' 32') karomkapcsoló­felet vagy hasonlót visel, melyek .kö­zött megfelelő, kettős (34) karmoskap- 85 csolóhiively (35, 36) karmoskapesolófelei vannak elrendezve. A kettős karmoskap­csolóhüvely nem forgatható, azonban a vaktengelyen eltolható; a kapcsolás esz­közlésére pl. a (37) tengely szolgál. 90 A leírt kapcsolásváltóberendezéssel négy menet lehetséges. Az 1. menetet rendesen, azaz legtöbbet használjuk. Beiktatása a (2) tengely­részről a (12, 13) kerekek, (14) előtétten- 95 gely, (15) és (16) kerekek, a (19) tengely és a (26) és (30) kerekek segélyével a (28) tengely, illetve a (33) vaktengelyre való átvitel útján történik. A 2. menet a (2) 'tengelyről a (12, 13) 103 kerekek, (14) tengely, (15) és (16) kere­kek, (19) tengely és a (25) és (29) kerekek útján a (28), illetve (33) tengelyhez vezet. Az 1. menetről a 2.-ra való áttérésnél a (21, 22) szabadonfutóberendezés a (26) jQ.5 kerékhez tartozó (23, 24) szabadonfutó­berendezés forgásán túlhalad, úgy hogy a (26, 30) kerekek az erőátvitelben már nem vesznek részt, hanem üresen futnak. A 3. menet elérésére a (20) kapcsoló- 110 hüvelyt balra eltoljuk, úgy hogy a (12') és (20') kapcsolófelek kapcsolódnak. Ez­zel a (2) és (19) tengelyek közvetlen kap­csolását érjük el, a (19) tengelyről pedig a (26) és (30) kerekek útján a (28), 115 illetve (33) tengelyre történik az átvitel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom