110106. lajstromszámú szabadalom • Tartószerkezet
A 10. és 11. ábrán példaképpen bemutatott vállcsuklók a csúcsponti csuklóhoz hasonló kivitelűek. A (Zl) csaphoz támaszkodik egyrészt a (D) rúd, másrészt a két 5 hengeres felületű (m) és (n) saru, amelyeket el- illetve lecsúszás ellen az (i) nyúlványok biztosítanak. Az alkatrészeket itt is az (r) gyűrű tartja össze. A (D) rúd, az (m) saru és a (Zl) csap egy darabból is 10 készíthető. A 12. ábra a (G) csukló egy kiviteli alakját mutatja. A (G) csuklónak azonban nem kell tényleges csuklónak lennie, hanem elég, ha a felső öv két szakaszának kap-15 csolata sztatikai szempontból csukló gyanánt szerepel. A számos ismert kivitel bemutatásától eltekintünk. Ha e csúcsponti és vállcsuklóknak húzóerőket is fel kell venniök, akkor a csuklók 20 kivitele kissé módosul. A f 13. és 14. ábra ilyen csúcsponti csukló példaképpeni alakját mutatja. Az (r) betétgyűrű itt a középen van elhelyezve és szerepe nemcsak az alkatrészek összetartása, hanem a húzó-25 erőknek a (D) rudakra való átvitele is. A húzóerőket az (r) betétgyűrűre a (T) tartartónak reakciókat átadó (ti) részéhez erősített (B) kengyel viszi át. A 8. és 9. ábrához hasonlóan, ez esetben is lehet az (r) 30 betétgyűrűket, valamint .a (B) kengyeleket kétoldalt elhelyezni. A 10. és 11. ábrán bemutatott vállcsuklók az említett (B) kengyelhez hasonló kengyellel húzóerők felvételére szintén alkalmassá tehetők. 35 E megoldásnál célszerűbb azonban a 15. ábrán bemutatott kivitel, amelynél az (m) saru helyett (p) lengőtámaszt alkalmazunk, amely két végén a (Zl) és (Z2) csuklócsapokra fekszik fel. A (Z2) csap az 40 (e) végdarabhoz támaszkodik, amely pl. hegesztéssel van az (U) övhöz erősítve. Rácsos tartóknál a lengőtámaszt a (C) vállcsuklókhoz, illetve az (S) csúcsponti csuklóhoz csatlakozó (p, pl) rácsrudak ké-45 pezhetik (16. ábra), amikor is az elrendezés egyszerűbbé válik. A kivitelt még úgy is egyszerűsíthetjük, hogy a csuklókat csomóponti lemezekkel helyettesítjük (17. ábra), tekintettel arra, hogy sztatikai szem-50 pontból a csomóponti lemezek csuklóknak tekinthetők. E csomóponti lemezeket lehetőleg kicsire kell méretezni, hogy azok a hozzájuk tartozó rácsrudakkal együtt hajlékonyak és rugózok legyenek. 55 Olyan tartószerkezeteknél, ahol a közbenső támaszok süllyedése valószínű, vagy a beállítási 9 szög lapos, a csúcsponti csuklót úgy képezzük ki, hogy a háromcsuklós ív (f) csúcsponti magassága a beállítási szög változásai esetén is állandó 60 maradjon. Ez esetben (18. ábra) a (D) rudak hengerfelületben végződnek és az (S) csúcsponti csuklót e két hengerfelületnek, illetve e hengerfelületeknek és a közbeiktatott támasznak érintkezési pontjai ké- 65 pezik. A hengerfelület mindegyik függélyes metszetének (M) görbületi középpontja a i(W) támaszlemezre merőleges és a (C) csukló középvonalán átmenő (cl) egyenesen (f) magasságában fekszik. A (t) 70 támasz T-alakú darab, amelynek gerince a hengerfelületek közé nyúlik és amelynek pereme a (D) rudak felső határfelületére fekszik fel. A perem és a határfelületek a fogaskerekek fogazásánál alkalma- 75 zott görbék szerint vannak alakítva, úgy, hogy a <p szög változása esetén egymáson legördülnek (19. ábra). Végül kiképezhetjük a háromcsuklós ívet úgy is, hogy a csúcsponti viszonyszám, 80 illetve a <p beállítási szög a háromcsuklós ív minden helyzetében állandó legyen. Ez tulajdonképpen a találmány legtökéletesebb megoldási alakja, mert a tartószerkezetben feszültségnövekedések még egy 85 közbenső támpont süllyedése, vagy a tartószerkezet deformálódása esetén sem lépnek fel. E kiviteli alak, amelyet a 20. és 21. ábra, két helyzetben, vázlatosan tüntet fel, a 18. és 19. ábra szerinti alaktól abban 90 különbözik, hogy az (S) csúcsponti csuklót nem hengerfelület, hanem olyan görbe szerint kialakított felületek érintkezési pontjai képezhetik, amelyeknél ez érintkezési pontoktól a (C) csuklók középvonaláig 95 vont, e középvonalakra merőleges síkokban fekvő (S—C) egyenesek oc lejtése még a (D) rudak által bezárt <px szög változása esetén sem változik. A háromesuklós ívek, adott esetben két- 100 csuklós ívekkel is helyettesíthetők, amelyeknek csak két vállcsuklójuk van, de csúcsponti csuklójuk nincsen. Ez a megoldás azonban, az elmozdulások okozta nagy deformációk miatt, sztatikai szem- 105 pontból kevésbbé előnyös. Szabadalmi igények: 1. Tartószerkezet, azzal jellemezve, hogy azt egy vagy több támponton a, vele összeépített, háromcsuklóis ív vagy 110 ívek illetve sztatikái szempontból ilyeneknek tekinthető, építési elemek támasztják alá, amelyeknek mindegyik csuklója, azaz két vállcsuklója és csúcsponti csuklója a tartóval és a tartó 115
