110105. lajstromszámú szabadalom • Villamos kapcsolódugó
Megjelent 1934. évi június hó 15-én. MAGYAR KI RÁ LY I ÍMÍ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 11Ü105. SZÁM. — VU/g. OSZTÁLY. Villamos kapcsolódugó. Heinrich Elek tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1933. évi április hó 19-ike. Ismeretes, hogy a kapcsolódugókhoz csatlakozó hajlékony villanyvezetékek, hosszabb, rövidebb használat után, közvetlenül a kapcsolódugónál törnek. E háí-5 rányon eddig segíteni nem tudtak. A találmány e hátrány kiküszöbölését célozza és a villamvezeték törésének okát abban látja, hogy a kapcsolódugóból kilépő, hajlékony villamvezeték hirtelen megtörik, 10 illetve kis sugarú körív mentén hajlik meg és a kapcsolódugó ismételt használatakor váltakozva, hol egyik, hol másik értelemben hajlik meg. Ezen ismételt hajlítások vezetnek végül a hajlékony villam-15 vezeték törésére. E hátrányon a találmány azáltal segít, hogy a villamvezetéket úgy vezeti a kapcsolódugóhoz, hogy az abból hajlításmentesen lép ki. A rajzon ,a találmányinak egyik, példa-20 képeni kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban sokféle eltérés is lehetséges. Az : 1. ábra a találmány szerinti kapcsolódugónak távlati képe, a 25 2. ábra felülnézete eltávolított fedörész mellett, a 3. ábra az eddigi kapesolódugók alkalmazási módjáit, a 4. ábra a találmány szerinti kapcsoló-80 dugónak alkalmazási módját, az 5. ábra a kapcsoiódugónak függélyes keresztmetszete, a 6. ábra részleges, mgyobb léptékű függélyes keresztmetszoco. 35 Míg az eddigi kapc solódugólmál (3. ábra) ,a hajlékony (e) vezetéket az (i) kapcsolódugóba központosán, vagyis az (i) kapcsolódugó és (h) kapcsolódoboz csatlakozó síkjára merőlegesen vezették be, addig a találmány szevint a villamvezetéket W a kapcsolódugóba, e síkkal párhuzamosan úgy vezetjük be, hogy a (d, c, d) kapcsolódrfíónak a (h) kapcsolódobozba kapcsolt helyzetében a hajlékony (e) villamvezeték törés és hajlás nélkül, íüggélye- 45 sen lefelé fut. (4. ábra.) Ez alapgondolatot a gyakorlatban sokféleképen valósíthatjuk meg. Ha az 1., 2. és 5., 6. ábrák szerinti megoldásnál a kapcsolódugó ismert módon két részből áll és 50 pedig a (d) alsó részből, melyhez a kapcsolódobozba illő (f) kapcsolócsapoikat bármely ismert módon erősítjük, míg e kapcsolócsapoknak másik végéhez ;a (k, 1) vezetékvégeket bármely ismert módon. pl. 55 (m, m') szorítócsavarokkal erősítjük. A kapcsolódugó másik részét a (b, c) fedőrész alkotja, melyet a (d) részhez bármely ismert módon, pl. csavarkötéssel (6. ábra) erősíthetünk. Az eddigi kapcsolódugók- 60 nál e (c, b) fedőrészbe felülről, a (c, d) részek érintkező síkjára merőlegesen vezettük be a hajlékony (e) vezetéket. A találmány szerint az (e) vezetéket a (c, d) részek osztássíkjában vezetjük be, mely 65 célból a (c, d) részekbe fe) bevezetőnyílást készítünk, melyet a (c, d) részek osztás síkja szintén kettéoszt. A (b) felsőrésznek az (o) összekötőcsavarok helyén (n') erősítést adunk, ajmely- 70 ben (j') anyacsavarmenet van. (6. ábra). A (d) alsó részt a (j) csavarlyuk helyén szintén (n) megerősítéssel látjuk el, azért, hogy anyagot takarítsunk meg, vagyis ne kelljen a (c, d) részeket a 6. ábra sze- 75 rinti keresztmetszettel' készíteni, hanem azokat az 5. ábra szerinti keresztmetszettel készíthessük.