110103. lajstromszámú szabadalom • Dugattyú erőgépekhez, eljárás előállítására és hozzávaló berendezés
Az üreges formából a magdarabok közti hasítékokhoz nyílások vezethetnek. Az új öntőforma foganatosítási példáját a rajz 1—5. ábrái mutatják. Az 5 1. ábra ,a 2. ábra A—B vonala, a 2. ábra az 1. ábra C—D vonala, a 3. ábra a 2. ábra E—F vonala, a 4. ábra a 3. ábra G—H vonala és az 5. ábra a 3. ábra I—K vonala szerint vett 10 metszet. Az (a) öntőforma az ábrázolt foganatosítási példa esetében fémből, pl. vasból van és gyűrűalakú (b) toldataira a külső (c) magdarabok támaszkodnak. Egy középső 15 (d) magdarab a két külső (c) magdarabot az (a) öntőformához szorítja és épígy két további (f) magdarabot is, melyek az öntőforma középrészében vannak. A (g) öntőlyukak a 3. ábrán és a különféle kereszt-20 metszetalakok a 2., 4. és 5. ábrákon láthatók. A keresztmetszetalakokból látni, hogy az öntőlyuk felül köralakú, alul pedig hossziikás négyszögalakú és felülről lefelé mindenütt egyenes vonalakkal van hatá-25 rolva. A hossztengellyel párhuzamosan haladó mag osztott. A külső részek a szükséges formaprofilokat hordják és a közbenső darab ékszerűen meg van hasítva, hogy az oldalsó magdarabokat szorosan a 80 formafalhoz lehessen nyomni. Bár az ékszerű középrész és az oldalrészek összeszorítása meglehetősen nagy és ilyennek kell is lenni, a hasíték a levegőnek az öntés alkalmával való áthatolásához mégis ele-35 gendő, ami az öntőforma tökéletes kitöltését teszi lehetővé. A rajz szerinti foganatosítási alaknál az 1. ábrán szemölcsöt látunk, mely rendszerint szélesen kinyúlik. Különböző szerke-40 zetekhez a szemölcsnek szélesebbnek kell lennie és ily esetben a külső magdarab felső és alsó része közötti összekötődarab rendkívül vékony lesz, úgy hogy célszerűen elmaradhat és így a szemölcs egyik -í5 külső felülete a középső kónuszon végződik. Ha a szemölcstávolságot még kisebbre, azaz minden szemölcsöt még vastagabbra kívánjuk szabni, a középső ékdarabot még keskenyebbre kell szerkeszteni. Ha a sze-50 mölcs a középső és külső rész közötti hasítékhelyig megy, a levegő a szemölcsből simán eltávozhat. Különben az üreges forma sarokrészétől kiinduló külön (h) csatornákat (1. ábra) kell alkalmazni, nielye-55 ken át a levegő egymáshoz illeszkedő két magrész között távozhat. Az (i) fenékrész önálló rész, melyhez az üreges forma mindkét oldalrészét illesztjük, mire a két formafelet alkalmas feszítőszerszámok, pl. gyűrűk segélyével a középső 60 magrészek befüggesztése után egymással szorosan összekapcsoljuk és végül a (d) éket erősen behajtjuk. Amint a rajzból látni, az öntőhasíték körülbelül kétszer oly magas, mint az öntendő 65 dugattyú, úgy hogy a dugattyútér magas oszlop nyomása alatt áll és ezért a forma elegendő mértékben való kitöltésére kényszerül. A dugattyúk előállításához való eljárás- 70 hoz még a következőket kell megjegyezni: Az aluminium-szilicium-ötvözethez való, fent említett adagolásokkal, akár egyenkint, akár keverékekben történnek is azok, az öntvény bizonyos tulajdonságai még 75 javíthatók. Vörösréz liozzáadagolása az ötvözet mechanikai megmunkálhatóságát, valamint nyujthatóságát javítja és különösen keménységét fokozza. so Bór vagy zirkon vagy titán, valamint nikkel liozzáadagolása lényegesen az ötvözet keménységét növeli. Magnézium hozzáadása az öntvény szívósságának növelését és a fajsúly lénye- 85 ges csökkenését eredményezi. Vanadin, molibdén, mangán és króm az ötvözet hőellenáilóképességét növelik, ami különösen dugattyúknál nagyon fontos. Mindezen fémek és metalloidok alumi- 90 niummal és szilíciummal keverve könnyen önthetők, különösen ha az adagolás a helyes hőmérsékleten történik. Kifogástalan öntvények nyerése szempontjából az öntőformahő is nagy szerepet 95 játszik. Ha t. i. az öntőforma túlmeleg, az öntvényben porózus helyek adódnak, ha azonban túlhideg, a forma egyáltalán nem töltődik ki. Azt öntőforma legelőnyösebb hőmérséklete a sziliciumtarta- 100 lomhoz igazodik. Minél több szilíciumot adagolunk, annál alacsonyabb hőfokúnak kell az öntőformának lennie. Az tapasztaltuk, hogy hőmérséklete 21.5% sziliciumtartalomnál előnyösen körülbelül 450°, 105 22—23% szilíciumnál körülbelül 400° és 23.5% sziliciumnál körülbelül 380°. Az öntőforma hőmérséklete nemcsak az ötvözet összetételétől, hanem a kokilla falvastagságától is függ. Minél vastagabb ez, 110 annál nagyobb lesz az öntőfém lehűlése azonos kokillahőmérséklet mellett és annál forróbbnak kell ennélfogva az öntőformának lennie. A találmány szerinti öntőforma állandó 115 forma; ennélfogva az öntvénynek róla le