110092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztő gyártására
31eg;jelent 1934. évi junius lió 1- én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIltóSÁG SZABADALMI LEIRAS 110092. SZÁM. — IY/b, OSZTÁLY. Eljárás élesztő gyártására. Janseii Sigrírd gyógyszerészsegéd Oslo. A. bejelentés napja 1931. évi február hó 18-ika. Norvégiai elsőbbsége 1930. évi február hó 20-ika. Az úgynevezett „légélesztőgyártási eljárás" azon a leltevésen alapul, hogy az élesztősejtek gyors szaporodásának szükséges előfeltétele, hogy a szaporodás bőséges oxigéntáplálás közt menjen végbe és épp ezért az élesztőgyártás üzemében a készülékeket és a munkamódokat úgy választották meg, hogy a levegő oxigénje lehetőleg bensően érintkezzék azzal a fo-3 lyadékkal, amelyikben az élesztőszaporo-1 dás végbemegy. Ezért az erjesztőtartályokat — gyakran igen bonyolult — légbevezető szerkezetekkel szerelték fel, s ezeken át levegőt fúvattak a folyadékba. A foko-5 zatosan növekedő igényeknek megfelelően, erjedés közben a légtáplálást fokozták, abból a feltevésből indulván ki, hogy az erjedő folyadékon átáramló levegő a nagy termelési hányad egyik lényeges ténye-3 zője. Az ilyen légélesztőgyártás ugyan jó élesztőtermelési hányadokkal jár, de az alkoholtermelés rovására, mert az erjedés közben keletkező alkoholt a levegő mind-5 járt magával ragadja. Az átfuvott levegőből az alkoholt a nagy higítás folytán gyakorlatilag lehetetlen visszanyerni. A találmány olyan eljárás, mely nemcsak sok élesztőt, hanem tetemes mennyi-0 ségű alkoholt is szolgáltat. Az eddigiektől az új eljárás elsősorban abban tér el, hogy a folyadékot, amelyben az élesztőt szaporítjuk, erősen keverjük, de olyan módon, hogy az erjedés közben 5 keletkezett alkoholt a folyadékban visszatartjuk. Ezt a keverést úgy eszközöljük, hagyna,,i folyadékot vagy a gázt az erjesztőtaríályon és az ezen kívül fekvő keringető veze-0 tékeken keresztül sebes mozgásban tartjuk. Kísérletekkel megállapítottuk, hogy kielégítő eredményeket csak akkor érünk el, ha az erjesztőtartályon keresztülhajtott gáz- vagy folyadékmennyiség nagy. Ha csak folyadékkeringetéssel tartjuk a 45 tartály tartalmát mozgásban, akkor ajánlatos olyan erős áramlást fenntartani, hogy a tartály tartalmával egyenlő folyadéktérfogat néhány percen (célszerűen 2 vagy kevesebb percen) belül haladjon át 5q a tartállyal kapcsolt keringtető-vezetókeken. Ha a tartály tartalmát levegőkeringtetéssel mozgatjuk, akkor a levegő mennynyisége célszerűen akkora legyen, amenynyit a légélesztőgyártásnál szoktak hasz- 55 nálni. Olyankor, amikor a tartályban lévő folyadékot szivattyúk vagy hasonlók se gélyével hajtjuk keresztül a keringtetővezetékeken, ezeknek a tartályhoz kapcsolt ki- és bevezető végei a tartály külön- 60 böző helyein lehetnek. Ilyen elrendezéssel elérhetjük, hogy a tartály belsejében a folyadékáramlás többé-kevésbé vízszintes, vagy többé-kevésbé függélyes irányban haladjon. Lehet természetesen két vagy 65 több ilyen keverési módszert kombinálni is. Ha a gyárban egyidejűleg több erjesztőtartály áll üzemben, akkor a folyadékot sorban két vagy több ilyen tartályon keresztül is vezethetjük s eközben a 70 folyadékot még más módon is keverhetjük. Légélesztőgyártásra berendezett gyárakban a levegőbefuvó-szerkezetet használhatjuk a folyadék keverésére, ha az 75 erjesztőtartályt tömítő fedelekkel szerel!3Ü&ofel s a befuvószerkezet ekkel befuvott levegőt, szénsavat vagy gázt keringtetjük. Ilyenkor a keringő gáz fokozatosan telítődik alkoholgőzzel s ennek megfelelően, 80