110085. lajstromszámú szabadalom • Izzókatódás egyenirányító

nyek között a nevezett oxidok keverékeinek alkalmazása vagy pedig az említett fémek ötvözetein való előállítása célszerű lehet. A találmányt nem korlátozzuk nagy-5 vákuumra. Könnyen belátható, hogy a két jellemző, nevezetesen a nagyon kis távolság és visszgyujtásmentes anódfelü­let gáztöltésnél hasonló módon hatásos és így mindenütt alkalmazható, ahol ed-10 digelé gáztöltést tartottak célszerűnek. . A mellékelt rajz a találmány példakénti foganatosítási alakját szemlélteti, még pedig az 1. ábra elölnézetben és a 15 2. ábra oldalnézetben, vázlatosan. Itt (a) wolframbádogot jelent, amely pl. hőkezelés útján oxigénatmoszférában a (b) oxidréteggel van bevonva, (c) az oxid­izzókatóda, amely V*—1 mm-nyi vagy 50 ennél még kisebb távolságban van elren­dezve. (d) az anódához keresztben ágya­zott oly kis szigetelőtestek, amelyek a kí­vánt távolságnak megfelelő vastagságúak. A tértöltés miatt egyébként előálló nagy 25 feszültségesés az anódának és katódának nagy közelsége folytán elmarad és az élet­tartamot elpárolgott oxid már nem befo­lyásolja. Oxiddal bevont fémek, mint pl. wolfram helyett többek között pl. krómo-30 zott vasat is alkalmazhatunk, amikor is csupán a krómfelületet oxidáljuk. A ki­vitelnél valamennyi eddig ismert egy­oldali és kétoldali egyenirányításhoz való egyenirányítószerkezeteket és kapcsoláso-85 kat alkalmazhatjuk a mindenkor előirány­zott célnak megfelelően. Továbbá az is lehetséges, hogy a sava­nyú oxidok helyett az anódfelületen só­szerű vegyületeket, mint pl. vaskromitokat 40 vagy cinkkroniitokat alkalmazzunk. Ily vegyületet alapfémen könnyen állítha­tunk elő, úgy, hogy pl. vasbádogot vagy cinkbádogot egyszer vagy többször króm­savoldatba mártunk és minden egyes be-45 mártás után hevítjük. Akkor lényegeben oly vas- vagy cinkkromitok keletkeznek, amelyek anódbevonat gyanánt alkalmaz­va az elporlasztott földalkálioxidokkal, pl. BaO-val csereboimlásba jönnek a nem emittáló földalkálikromitok és a megfelelő 50 fémoxid, a felvett esetben vasoxid, illetve cinkoxid képzése mellett. Szabadalmi igények: 1. Izzókatódás egyenirányító, melynek ka­tódája emittáló anyagokkal van borít- 55 va, azzal jellemezve, hogy az izzókató­dának az anódától való távolsága 1 mm-nél kisebb, előnyösen néhány tized mm és az anóda ón, szilícium, ólom, vanadium, niób, tantál, króm, mo'ib- 60 dén, wolfram, urán vagy mangán oxid­jával, vagy ez oxidok keverékeivel, vagy cinkkroimittal, vagy vask romit­tal van befonva. 2. Az 1. igényben védett izzókatódás 65 egyenirányító foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az anódán ha­rántfutó szigetelőtestek vannak, me­lyek vastagsága az izzókatódának az anódától való távolságával egyenlő. 70 3 Eljárás az 1. és 2. igényben védett izzókatódás egyenirányító előállítására, azzal jellemezve, hogy az anódán alap­anyag gyanánt az 1. igénypontban fel­sorolt fémeket egyenként vagy ezeknek 75 egymással való ötvözetét alkalmazzuk, amelyen azután a megfelelő oxidot vegyi vag> elektrokémiai úton állítjuk elő. 4. Eljárás az 1. és 2. igényben védett izzó- 80 katódás egyenirányító előállítására, azzal jellemezve, hogy anódafém gya­nánt tetszőleges alapfémet, pl. vasat alkalmazunk, amelyre az 1. igénypont­ban felsorolt fémek valamelyikét, pl. 85 krómot csapunk le, mire az utóbbi fémet oxidáció útján savanyú oxiddá változtatjuk. 1 rajzlap melléklettel. 1 alias nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom