110057. lajstromszámú szabadalom • Elektromos világítócső
. Megjelent 1934. évi junin s hó 1-én . . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110057. SZÁM. Vli/ll. OSZTÁLY. Elektromos világítócső. Patent-Treuliand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég1 Berlin (Németország). A bejelentés napja 1933. évi májas hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi október hó 28-ika. Végeiken elrendezett elektródás, különösen izzó oxidelektródás elektromos világitócsöveknél a gyújtás megkönnyítésére ismeretes a cső belsejében az egyik elek-6 tródával összekötött drót elrendezése, mely drót, amikor az elektródákra feszültséget kapcsolunk, ködfényű réteggel vonódik be és így a gázkisülési pályát előionizálja. Mivel a gyújtást elősegítő ilyen drótok 10 szétporladnak és így könnyen a cső tartályának nem kívánatos elfeketedéséhez vezetnek, sőt gyakran belőlük főkisülés indul ki, mely a csöveket tönkreteszi, a cső belsejében elrendezett drótnak teljesen szi-15 getelőanyaggal való burkolását javasolták, amikor is a feszültségnek az elektródákra való kapcsolásánál a gáz ionizálására és ezzel a gyújtás megkönnyítésére a szigetelt drótból kiinduló kondenzátorhatást 20 használjuk ki. Ez a javaslat eddig gyakorlati jelentőségre nem tett szert, mivel a beálló kondenzátorkisülés túlságosan gyenge és a cső gáztartalmának kellő ionizálását nem biztosítja. 25 A találmány értelmében a gáztartalom fokozottabb ionizálását és a cső biztos gyújtását végrészei kivételével szigetelőcsőbe szorosan bezárt és az elektródákkal semminémű kapcsolatban nem álló spirá-30 lisalakú dróttal létesítjük. E drótnak emellett olyan hosszúnak kell lennie, hogy hoszgza az elektródák egymástóli távolságának legalább 2 A-ára terjedjen és így szabad végei az elektródák közelébe érjenek. 35 A cső belsejében elrendezett, a gyújtást . elősegítő drót ilyen kiképzése mellett az : elektródáknak feszültségre kapcsolásánál a burkolt drótból kiinduló kondenzátorkisülés, valamint járulékosan a burkolatlan drótvégek és az elektródák között két 40 ködfénykisülés keletkezik, ami természetesen a gáztöltésnek lényegesen erősebb ionizálását okozza, mint a kondenzátorkisülés egyedül. A ködfénykisüléseknek a spirálisalakú drótnak az elektródák közelében lévő 45 csupasz végrészeire való korlátozásával az elektródák a gyújtás elősegítésére erősen felhevülnek és egyidejűleg elkerüljük, hogy a fénykisugárzás szempontjából számításba jövő, az elektródák közötti csőrész 50 a gyújtást elősegítő drót elporladása folytán feketedjék. A szigetelőcsőbe zárt spirálisalakú drót egyúttal a ködfénykisülési pályákkal szemben kellően nagy ellenállást fejt ki és így nem fordulhat elő, 55 hogy a ködfénykisülések helyett a szabad drótvégek és az elektródák között káros ívkisülések keletkezzenek. A szigetelőcsőben elhelyezett spirálisalakú drót nagy hossza folytán a kondenzátorkisülés sokkal erő- 60 sebb, mint egyenes drót alkalmazásánál. A cső belsejében könnyen megerősíthető, a gyújtást elősegítő drót előnye végül még abban is van, hogy a drót az elektródákkal sehol sincs összekötve és a drótot a cső fa- 65 Ián sem kell átvezetni, ami a cső előállítását lényegesen megkönnyíti., A mellékelt rajz a találmány példakénti foganatosítási alakját szemlélteti, még pedig az 70 1. ábra az új világítócső példakénti foganatosítási alakját vázlatosan elölnézetben mutatja, a 2. ábra a cső keresztmetszete, a 3. ábra a csőben elrendezett, a gyújtást 75-
