110042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szappanok védőkolloidok, nedvesítő diszpergáló és áthatószerek előállítására
— 2 — Valamivel könnyebben folyik le a reakció, ba a nagymolekulájú alkoholt fölös, vízmentes halogénhidrogénsavas piridinnel hevítjük. 5 Szénhidrogénszulfátokkal (K.2SO*) az addíciós reakciók általában véve hasonlóan folynak le. A szulfátok alkalmazása különösen akkor ajánlatos, ha kiindulási anyagként piridin helyett kinolint vagy 10 izokinolint használunk. Ebben az esetben már aránylag kis molekulasúlyú szulfátokat is használhatunk, mint pl. dibutil- és diamilszulfátot, minthogy a kinolinnak illetve az izokinolinnak már magának is 15 megvan a szappanozó és nedvesítő hatáshoz szükséges minimális molekulasúlya. 4. példa. 1 mol, kinolinhoz lassan egy mol. diamilszulfátot adunk. Az addíció melegfejlődés 20 közben már szobahőmérsékleten végbe megy. A képződött amilkénsavas N-amilkinolin minden további tisztítás nélkül azonnal felhasználható. A reakciót az alábbi egyenlet fejezi ki: C9 H7 N + (C6 Hu )2 S04 = = C9 H,N.C6 H1 1 .C5 H1 1 .SO4 Az ismertetett reakciók korántsem szorítkoznak kizárólag a piridinre, kinolinra és izokinolinra. Ezeknek homologjai és minden egyéb származékai is, pl. a piko-30 lin, aminopiridin és metilizopropilkinolin addicionálnak nagymolekulájú szénhidrogénhalogenideket, illetve szulfátokat, bár rendszerint valamivel nehezebben. A halogenidek kiválasztásánál tág terünk van 35 és a már említett anyagokon kívül használhatók ezek homologjai és származékai továbbá klórozott, brómozott és jódozott technikai paraffinok és naftenek, kőolajok, szénhidrogéntartalmú kátránytermókek és 40 máseffélék is. Bármelyik kiindulási anyagnak tiszta állapotban való előállítása csaknem mindig felesleges, minthogy az addíciós termékek, pl. a piridoniumhalogenidek az itt számba jövő szennyezések-45 ben, tehát pl. szénhidrogénekben, neim oldódnak ós ezektől könnyen elkülöníthetők. Ezzel kapcsolatban továbbá ajánlatos a, halogenidet, illetve szulfátot kis feleslegben alkalmazni, amelyet később köny-50 nyen dekantálhatunk vagy benzollal leoldhatunk a kivált addiciós terméktől. Az így kapott termékek piridinmentesek és ennélfogva szagtalanok. A piridonium-, kinolinium- és izókino-55 liniumsók, különösen a halogenidek, szulfátok és nitrátok, vízben oldhatók, noha részben csak melegen. Ezen oldatok tulajdonságai bizonyos fokig a kvatemér ammoniumsók molekulasúlyától függnek. így pl. az amilpiridoniumjodidnál a felületi 6( feszültségi csökkenés és ezzel együtt a nedvesítőhatás még aránylag gyengén van kifejlődve. A nedvesítőhatás azonban már az oktil-, főképen pedig a decil- vagy dodecil-piridoniumjodid-bromid-kloridnál egé- 6; szén kiváló. A tetradecil-, hexadecil- ós oktadecilpiridoniumsók egyszersmind kiváló szappanok és nedvesítőszerek is. Ezzel összefüggésben a növekvő molekulasúllyal együtt" fokozódnak a diszpergáló 7< tulajdonságok is. Egyik ammoniumvegyület sem ad — ellentétben a karbon - ós szulfosavas szappanokkal — bázisos festőanyagokkal, mint pl. metilénkékkel oldhatatlan csapadékot. 11 Ennélfogva ezek bázisos festőanyagok festőfürdőihez hozagként különösen alkalmasak. A kvaternér ammoniumsókkal sem a kemény víz, sem a legtöbb só, sem kon- 8( centrált savak és hígított alkálioldatok nem adnak csapadékot, ellenben számosan közülük, így mindenekelőtt a fentebb ki emelt piridoniumsók, koncentrált savakban bomlás nélkül oldhatók és ilyen ol- 8í datban hasonló felületi aktivitást mutatnak, mint vizes oldatban. így pl. a hexadecilpiridoniumbromidból koncentrált salétromsavval való elgőzölögtetés útján a nitrátot állíthatjuk elő. 9( Ha valamely alkilpiridoniumhalogenidhez ezüstsóoldatokat adunk, igen stabil ezüsthalogenidszolok állnak elő, különösen ha; a piridoniumsorozat magasabbrendű tagjait alkalmazzuk, amelyek egyéb- 9,f ként is kiváló védőkolloidokul alkalmazhatók. A helyettesített piridinekből, mint pl. pikolinból, pervolinból, aminopiridinből stb. előállított ammoniumsók egészen ha- K sonlóan viselkednek, csak rendszerint valamivel kevésbé jól oldhatók. Az addicinált alkil-, illetve arilcsoportokban való helyettesítéseknek sincsen alapvető változtató befolyásuk. így pl. a piridinből és k a brómetilalkohol palmitinsavészteréből képződő addiciós termék ugyancsak kiváló szappant ad. Általában véve egymáshoz addicionálandó vegyületek megválasztásánál nagyszámú variációs lehetőséggel ál- 11 lünk szemben, amelyekkel pl. az előállítandó anyagok oldhatóságát vízben, továbbá egyik vagy másik tulajdonságát, különösen kidomboríthatjuk. így pl. előállíthatunk piridoniumsókat a következő, 11 a nitrogénhez kötött maradékokkal:
