110042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szappanok védőkolloidok, nedvesítő diszpergáló és áthatószerek előállítására
Megjelent 1934. évi május lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110042. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás szappanok, védőkolloidok, nedvesítő, diszpergáló és áthatószerek előállítására. H. Th. Böhme Aktiengesellschaft Chemitz-lben (Németország1 ). A bejelentés napja 1933. évi március hó 17-ike. Ismeretes, hogy valamely anyag felületi aktivitási jellege a molekulában egyidejűleg jelenlévő hidrofob és hidrofil maradékokkal magyarázható. így pl. a n közönséges szappanban, tehát egy zsír savas alkalisóban, a COOMe-csoport hidrofil és a szénhidrogénmaradék — Cn Hn _|_i hidrofob. A szappanban és az ismeretes nedvesítőszeretoben a kolloidos tulajdonló ságok hordozója az anion (a zsírsavmaradék). Azt találtuk, hogy nagyon egyszerű módon juthatunk felületi aktivitású vegyületekhez, amelyekben a közönséges nedve-15 sí tő szerekkel ellentétben, a kolloidos tulajdonságok hordozója a kation, ha tercier gyűrűnitrogénatomot tartalmazó heterociklusos vegyületeket, mint, pl. piridijat, kinolint, izokinolint és ezek származékait 20 oly alifás vagy hidroaromás alkillhaloidokra vagy alkilszulfátokra hagyjuk hatni, amelyekben egy, legalább hat szénatomot tartalmazó alkilmaradék vagy két tetszőleges alkilmaradék van jelen. Kas 25 molekulájú alkilhaloidoknál és alkilszulfátoknál ez a reakció már ismeretes, azonban olyan vegyületekhez vezet, amelyek kis molekulasúlyuk következtében nem rendelkeznek kifejezetten kolloid, szap-30 panszerű tulajdonságokkal. Az eljárás foganatosítását az alábbi példák világítják meg. 1. példa. Piridinnek ós cetiljodidnak pontosan 35 ekvimolekuláris arányokban kimért elegyét 100—110 C°-ra melegítjük. Az addíció szívós sárgás tömeg képződése mellett gyorsan végbemegy és azután kvantitatíve be van fejezve, ha egy próba meleg vízben tiszta folyadékká feloldódik. A re- 40 akciót az alábbi egyenlet fejezi ki: CB H6 N + C1 6 H3 8 J = C.H.N .Ci a H„ . J A cetiljodid helyett hasonló eredménynyel cetilbromidot használhatunk, anélkül, hogy ennek következtében a reakció 45 lényegesen lassabban folyna le. A kloridok használata esetén, tehát pl. cetilklorid vagy decilklorid esetében, a reakciót valamivel magasabb hőmérsékleten kell fo ganatosítani. Ebben az esetben az addició 50 meglepő gyorsan és simán megy végbe 2, példa. Egy mol. piridint egy mol. decilkloriddal autoklávban 160—170 C°-ra hevítünk. A decilpiridoniumklorid rövid idő alatt 55 barna test alakjában válik ki. A megadottnál még magasabb hőmérsékleten az addició megfelelően gyorsabban megy végbe. Nem kell a kész szcnhidrogénhaloidok- 60 ból kiindulnunk. A piridoniumvegyületek képződnek akkor is, ha piridint és valamely nagy molekulájú alkoholt, tehát pl. cetilalkoholt koncentrált halogénihidrogéiisavakkal együtt hevítünk, amikor azon- 65 ban autoklávban magasabb hőmérsékleteken kell dolgoznunk. 3. példa. 79 rész piridinnek, 242 rész cetilalkoholnak és 120 rész erősen koncentrált brom- 70 bidrogénsavnak elegyét autoklávban néhány óra hosszat 250 C°-ra hevítjük. A kiváló cetilpiridoniumbromidot éterrel öblítjük. Tulajdonságai ugyanazok, mint a 2. példa szerinti termékéi. 75
