110018. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitos cella, kiváltképen elektrolitos kondenzátor

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 110018. SZÁM. — vn/d. OSZTÁLY. Elektrolitos cella, kiváltképpen elektrolitos kondenzátor. N. Y. Philips' Gloeilampenfabriken cégr Eindhoveii (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi február hó 21-ike. Németalföldi elsőbbsége 1932. évi március hó 5-ike. Találmányunk elektrolitos cella, azaz olyan edény, mely elektrolitet tartalmaz, melybe elektródák merülnek, mely esettel pl. elektrolitos egyenirányítóknál, akku-5 inulátoroknál és kiváltképpen elektroli­tos kondenzátoroknál van dolgunk. A kö­vetkezőkben találmányunkat közelebbről elektrolitos kondenzátorra való alkalma­zása kapcsán fogjuk elmagyarázni. 10 A szóbanforgó kondenzátoroknál külö­nösen hátrányosnak mutatkozik az elek­tromos cellák ama tulajdonsága, hogy üzem közben gázok fejlődnek. Hogy e gá­zok elillanását lehetőivé tegyük, minden-15 kor legalább egy nyílásnak kell lennie, amelyet általában szelep zár és ez a sze­lep csak akkor nyílik, ha a cellában meg­határozott túlnyomás lép fel. Ezzel a sze­leppel hárítjuk el azt, hogy a kibocsátó 20 nyíláson folyadék lépjen ki. A gyakorlat­ban azonban kitűnt, hogy a folyadék ki­lépését teljesen sohasem háríthatjuk el. Miután a kondenzátor töltőfolyadéka ké­miailag aktív és gyakran savanyú jel-25 legű, a kondenzátort tartalmazó készülék részei kárt szenvednek. Megállapítottuk, hogy a folyadék kilé­pése lényegileg az edényfalak kapilláris hatására vezetendő vissza, minek folytán 30 a folyadék a falak mentén a kiömlő nyí­lásig felkúszik és kilép, amint a szelep a gáz kibocsátására nyílik. Találmányunk szerint a jelzett hát­rányt úgy küszöböljük ki, hogy az edény 35 belsejét a kibocsátó nyílás körül oly bé­léssel látjuk el, mely a folyadék felülete és a nyílás közötti kúszási utakat elzárja és mely olyan anyagból áll, amelyet a fo­lyadék nem n edvesít; vagy más szavakkal, 40 azzal a tulajdonsággal rendelkezik, hogy a töltőifolyadék ezen az anyagon „kapillá­risán tapadva nem marad". A töltőfolya­déknak a falak mentén a nyílások felé való leikúszását tehát találmányunk kiki szö­böli. Előnyösen viaszbélést fogunk ha 3Z- 45 nálni. A kibocsátó nyílás elzárására találmá­nyunk egyik foganat osítási alakjánál lyu­kacsos anyagból való dugaszt használunk, emellett pedig ebben a dugaszban a nyí- 50 lások falai az említett béléssel vannak el­látva. Találmányunkat még részletesebben a rajzon vázlatosan feltüntetett foiganato­sítási példája kapcsán fogjuk elmagya- 55 rázni, mely rajzon a találmányunk sze­rinti elektrolitos kondenzátor hosszmet­szete látható. A rajzon (1) alumíniumból való elek­tródát jelöl, melyet oxydhártya von be. eo A másik elektródát a (2) elektrolit al­kotja. mely pl. bórsaivnak és bóraxnak vi­zes oldatából áll. Az elektrolithez a beve­zetőt a (3) edényfal alkotja, mely szintén alumíniumból lehet. Az (1) elektródára és a 65 (3) edényfalra (4), illetve (5) csatlakoztató­kaposok vannak szerelve. A (3) edényt felső oldalán (6) fedő zárja és az (1) elek­tróda ezen a fedőn van átvezetve. Az el­zárás (7) gumitárcsával történik, mely az 70 (I) elektródán levő (8) karima és a (6) fedő közé van (9) csavaranya segélyével befogva és melyet ez a csavaranya tömí­tően szorít be, ha az anyát meghúzzuk. A (6) fedőben (10) kibocsátó nyílás van, 75 amelyet gombaalakú gumiszelep felső (II) lemeze elfed. E szelep (12) szára a (6) fedőben levő nyíláson hatol át. Ha az edényben bizonyos túlnyomás létesül, ez a túlnyomás a (11) -lemezt felemeli úgy, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom