110014. lajstromszámú szabadalom • Szárító készülék

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIBiLTI.JgHK SZABADALMI BIRÓ8ÍG SZABADALMI LEÍRÁS 110014. SZÁM. XVIII, 51. OSZTÁLY. Szárító készülék. Pap Lajos oki. gépészmérnök, a Székesfővárosi Elektromosművek h. igazgatója Budapest. A bejelentés napja 1933. évi március hó 16-ika. Eddigelé a kimosott ruhát a háztartásokban oly módon szárították, hogy a padláson vagy a konyhában kifeszített kötelekre aggatták fel. A padláson szá-5 radó ruhát könnyen szálló korom éri és a ruha egyébként is könnyen piszkolódik; a konyhában való szárításnál keletkező párák viszont a konyha festését teszik idő előtt tönkre. 10 A találmány oly szárító készülékre vonatkozik, mellyel a kimosott ruhát kis és elzárt helyen lehet kiszárítani úgy, hogy a ruha a kormozódás ép. frszkolódás ellen védett és az elszálló párák, illetve 15 gőzök előnyösen a kéménybe vezethetők, miáltal meggátoljuk, hogy párák és gőzök abba a helyiségbe jussanak, melyben a szárító készülék áll. Lényeges és jelentős sajátsága a talál -20 mánynak, hogy a szárítás hőszigetelt falú, zárt szekrényben történik, melyben célszerűen tagolt melegleadó felületű, előnyösen meleg vízzel működő fűtőberendezés van elhelyezve. A meleg vízzel míí-25 ködő fűtőrendszer előnye, hogy biztosan megakadályozzuk oly magas hőmérséklet keletkezését, melynél a szekrényben szárítás végett elhelyezett ruha kárt szenvedne. Különös előnye a találmánynak az 30 is, hogy jó hatásfokkal dolgozik, mivel a zárt szárító szekrényből supán annyi meleg távozik, amennyi az elszálló párákban van. Ámbár a szárító készülék üzemben tar-85 1 ására tetszőleges tüzelőanyagot, gázt, petróleumot, szenet vagy fát használhatunk, mégis előnyösnek bizonyul a villamos üzem alkalmazása, mikor is a szárításra az igen olcsó éjjeli áramot lehet használni, miáltal a villamos üzeni leg- 40 alább is olyan gazdaságos, mint egyéb üzem; azonfelül pedig a villamos üzem könnyű szerrel szabályozható oly értelemben, hogy a fűtés azonnal kikapcsolódik, mihelyt a fűtőrendszerben keringő 45 víz hőmérséklete a beállított hőfokot elérte. A mellékelt rajz a találmány szerinti szárító készülék két példaképem kiviteli alakját tünteti fel. Az 50 1. ábra az egyik kiviteli alak függőleges középmetszete, a 2. ábra pedig e metszetre merőleges, ugyancsak függőleges középmetszet. A 8. és 4. ábrán a másik foganatosítási 55 példa hasonló ábrázolásban van feltüntetve. Az 1. ós 2. ábrán bemutatott kiviteli alak szerint a szárító készülék vaslemezből készült, kettős falu (11) szekrényből 60 áll, mely az ugyancsak kettős falú (12) ajtóval jól elzárható. A szekrény, valamint az ajtó kettős fala közötti teret hőszigetelő anyaggal, pl. impregnált parafadarával, salakgyapottal vagy hasonló- 65 val töltjük meg, hogy a falakon keresztül minél kevesebb melegveszteség álljon elő. A (11) szekrényben helyezzük el a tulajdonképeni szárító berendezést, mely a 70 feltüntetett kiviteli alak szerint melegvízcirkulációs fűtőrendszerből áll. E fűtőrendszer jellemző sajátsága, hogy a szekrénytől független, összefüggő egészet alkot úgy, hogy a szekrényből könnyű szer- 75 rel egy darabban kiemelhető, illetve kigördíthető, oly célból, hogy mind a szek-