109977. lajstromszámú szabadalom • Tubus

Megjelent 1934. évi május lió 15-én. MAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 109977. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Tubus. Neuliaus Sándor tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1933. évi augusztus hó 31-ike. Az eddig ismeretes tubusok lágy fémötvözetekből készülnek és fő hátrányuk, hogy nem biztosítják az adagolás egyenletességét és pontosságát, sőt a kitolás sor-5 rendjét sem, használat közben deformálódnak és hogy töltésük egy része veszendőbe megy bennük. További hátrányuk, hogy fémanyaguk sokféle tölteléket megtámad, maga is oxidálódik, könnyen fel-10 szakad és nem fertőtleníthető kellőleg. A találmány célja az e hátrányok tetszőleges mérvű kiküszöbölése. A találmány alapvető jellegzetessége, hogy töltőtéri kitolóművel egyesítjük a tubust. Ily módon 15 többé nem a tubus deformálásával, hanem oly szerkezettel adagolunk, mely ugyan szabad kézzel működtethető, de amely messzemenően ellenőrizhető. Emellett a tubus anyaga és így közvetve annak tar-20 talma, valamint köpenyvastagsága tekintetében is szabad kezünk van, úgy hogy a legváltozatosabb anyagokat, sőt kívánatra akár a régi anyagokat is használhatjuk a tubushoz, ill. töltéshez. 25 A rajzok vázlatosan tüntetik fel a tubus néhány kiviteli példáját. Az 1. ábra zárt tubus oldalnézete, .a 2. ábra pedig nyitott tubus hosszmetszete. A 30 3. ábra más tubusnak, részben metszett, oldalnézete. A 4. ábra ismét más tubus hosszmetszete. Az 5. ábra a 2. ábrának V—V vonala iránt 35 vett keresztmetszet. A 6. ábra teljes tubusnak részben oldalnézete, részben hosszmetszete. A 7. ábra a 3. ábrának VII—VII vonala iránt vett keresztmetszet. A 40 S. ábra részleges hosszmetszet. Amint az 1., 2. és 5. ábrából látható, a tubus részei az (1) köpeny, a (2) zárókupak és a (3) fenék. Az utóbbi merev talapzatot ad a tubusnak, iigy hogy talpra állítható. Az (1) köpeny merev vagy rugalmas le- 45 het. Az ilyen alaktartó köpeny egyszerűsíti a kitolómű szerkezetét. A kitolómű részei az (1) tubusköpenyt tengelyirányban pásztázó (4) kitolódugatytyú, amelyet a (.3) fenékhez erősített (5) 50 csavarorsó hajt. Az (1) köpenynek befelé előreálló, alkotóirányú (6) vezetőlécei vannak, amelyek a (4) dugattyú bevágásaiba kapaszkodnak és így, az (1) köpenyhez képest, elforgással szemben biztosítják a (4) 55 dugattyút. A merev (3) fenék, amely a kitolóművet összeköti a tubusköpennyel, a tubustengely körül forgathatólag van ágyazva a tubusköpenyen. A (3) feneket még tubustengelyirányú eltolással szem- 60 ben biztosítanunk kell, ezért a rajzolt esetben, az (1) köpeny és a (3) fenék (7) és (8) vállaikkal kulcsolódnak egymásba. Ha kinyitjuk a tubust és kezünkkel körben forgatjuk a (3) feneket és vele együtt az 65 (5) orsót, akkor a (4) dugattyú a forgatás mérvében felfelé halad és maga előtt tolja ki a tubus tartalmát. A (4) dugattyúnak töltőtérbe néző oldalát bőr vagy egyéb (9) tömítés borítja. A gyakorlatban rendsze- 70 rint oly csekély nyomóerőkről van szó, hogy a dugattyú homloklapjául, úgyszintén tömítéséül is egy-egy puszta lemez elegendő. A (7, 8) vállak összetoló felületei lejtő- 75 sebbek, mint azok kapaszkodó felületei. Ezért nem kell egyebet tennünk, mint a (3) feneket az (1) köpeny megtöltése után, legalsó állásába csavart dugattyúval, az (1) köpenyre tolnunk, hogy a fenék és a 80