109974. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vízelzáró szelep

^ Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLY! M|ggl[ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 109974. SZÁM. — XXI/a. OSZTÁLY. Önműködő vízelzáró szelep. Löwinger Bernát bádogos és szerelő Budapest és öO/o-ig" Stég Menyhért órás Budapest, mint Juhász Gábor budapesti órásmester jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 9-ike. A vízvezetékszerelésnek egyik régen ta­pasztalt hátránya abban van, hogy ha va­lamely vízcsapot, tömítés vagy más apró, szerelési javítás miatt, le kellett szerel-5 nünk, ugyanakkor az egész lakásnak, sőt ugyanarra a vezetékre szerelt, összes laká­soknak vízszolgáltatását fel kellett arra az időre függeszteni, ami sok utánjárást és fölösleges zaklatást is vont maga után. 10 A találmány már most ezen a hátrányon úgy kíván segíteni, hogy a lecsavarható, tulajdonképeni vízelzárószelep és a csatla­' kozó toldat közé kis segédszelepet alkal­maz, melynek a normális üzem alatt semmi 15 szerepe nincs s a vizet akadálytalanul en­gedi átfolyni, de mihelyt a vízelzárószele­pet lecsavarjuk, rögtön működésbe jön s a csatlakozó toldatot elzárja. A találmány, lényegében, oly kéttányé-20 ros szelep, melynek a vízfolyás irányába eső tányérja a vizet nem ereszti át, míg" a másik tányér vízátbocsátó lyukakkal van ellátva. Mindkét tányér közös szeleprúdon nyugszik) s a szeleprúd eltolhatóan van a 25 szelepházban elrendezve. Ha a vízelzáró­szelep helyére van csavarva, akkor ezzel az áteresztő szeleptányér is fészkéhez van szorítva, míg a túlsó szeleptányér és fészke között átfolyás lehetséges. Ha azonban a 30 vízelzárószelepet lecsavarjuk, akkor a víz­nyomás a szeleptányért a fészkéhez nyomja s a vízfolyás elzáródik mindaddig, míg a vízelzárócsap becsavarása által az előbbi helyzet be nem áll. A, csatolt rajz a találmánynak csupán 35 példakénti megoldását mutatja és pedig az 1. ábrán az egybecsavart vízelzáró- és segédszelepet, a 2. ábrán ugyanazt széjjel csavarva, "míg a 4. és 5. ábrán ugyanaz elölnézetben lát- 40 ható. A falhoz erősített csőtoldatba az (1) sze­lepház van csavarva, melyen a vízáteresztő (2) lyukak s a segédszelep (3) orsója van elrendezve. Ez utóbbin, a vízfolyás! felőli 45 oldalon, a víz át nem-eresztő (4) szelep­tányér, másik végén pedig a vízátbocsátó lyukakkal bíró (5) szeleptányér van felerő­sítve. Ha már most az ismert (6) vízcsapot, csavarmenetes (7) részénél fogva, a csőtol- 50 datba csavarjuk, akkor az (5) tányér az (1) szelepházra szorul s a (4) tányér ettől eláll úgy, hogy a víz zavartalanul átáramolha­tik. Ha azonban a (6) csapot kicsavarjuk, akkor a víznyomás a (4) tányért szorítja 55 az (1) szelepházra, a vízfolyás megszűnik s így a szükséges javítások zavartalanul el­végezhetők. A segédszelepet, az elforgas ellen, tetszőleges, ismert módon biztosít­hatjuk. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom