109961. lajstromszámú szabadalom • Berendezés áramok átalakítására vakuum-izzókatódás vagy vakuum-fényíves csövek felhasználásával

pontot készíthetünk. Azonban a rács­feszültségnek csúcsértékét olyanra is ve­hetjük, hogy elegendő, ha a rácsot a (A, B) elektródák egyikéhez kapcsoljuk, 5 arra, hogy a rácspotenciál a mindenkor dolgozó katódához viszonyítva mindig negatív legyen. A rácsfeszültséget ohmi­kus, induktív vagy kapacitív feszültség­elószfáson át is csatlakoztathatjuk az 10 elektródákhoz, miként azt a 2. ábrán a (G) kondenzátorok szemléltetik. Ha a sze­lepben az árain irányát úgy akarjuk meg­változtatni, hogy az áram (B)-től (A) felé folyjon, akkor a (G) rácsot a (B) elektró-15 dával egyidejűleg pozitívra kell tölteni, amit legegyszerűbben azáltal érünk el, hogy a rácscsatlakozásokat átkapcsoljuk. A szelepben egyenirányított áram erőssé­gének vagy feszültségének szabályozására 20 a rácsfeszültséget ismert módon (P) fázis­eltolón át csatlakoztathatjuk, miként azt a 3. ábra többfázisú szelep kapcsán szem­lélteti. A rácsvezérlésre ködfénylámpát (nemesgáztöltésű csövet) pótfeszültséggel 25 is alkalmazhatunk. Sorbakapcsolt egyen­feszültséget vagy váltófeszültséget is al­kalmazhatunk. Az 1—3. ábrák izzókatódás szelepeket, gáztöltéssel vagy anélkül mutatnak. A. ta-30 lálmányt azonban akadálytalanul alkal­mazhatjuk ívkatódájú higanygőzegyen­irányítókra is, miként azt példaképen a 4. ábra szemlélteti. Az egyik (B) elektróda higanyból áll, míg a többi elektródákat 35 (A) izzókatódák alkotják, amelyek előtt a ((J) vezérlőrácsok vannak. Az esetben, ha a (N) egyenáramhálózat energiát szol­gáltat vissza a (W) váltóáramú hálózat­nak, akkor a higanyelektróda anódaként 40 dolgozik. Ha az egyenirányító szabványo­san, vagyis rendes módon forgóáramot alakít át egyenárammá, akkor az, (A) anódáknak emisszióképességét nem hasz­náljuk ki, mivel a (Gr) rácsok csakis a 45 hozzájuk tartózó anód ok égési ideje alatt pozitív töltésűek. Az anódák záró idő­szaka alatt, melyben az anódák elektrón­kibocsátása bekövetkezhetne, a rácsok ugyancsak negatív töltésűek, miért is az 50 elektrónáramot, mely az, anódáktól in­dulna ki, a negatív rácstöltés továbbra is elzárja. Csakis akkor, ha az egyenáramú hálózatba kell energiát a forgóáramú há­lózatba visszavezetni, változtatjuk meg olykép a (G) rácsok vezérlését, hogy azok 5E az elektrónáramot az anódák felé zárják, ellentétes irányban pedig nyissák. így a (15) elektródán lévő katódafolt mindenek­előtt kialszik, amiután az izzókatódaként működő (A) elektródák egymásután a 6( (TG) transzformátorról periodikusan ve­zérelt (G) rácsokon át a közös (B) higany­elektródára, mely most anódaként dolgo­zik, áramot bocsátanak. A rácsvezérlés helyett, ismert módon a szelepet úgy is 6i vezérelhetjük, hogy a mindenkor anóda­ként dolgozó elektródának ciklikus sor­rendben gyujtófeszültséglökést adunk. Vé­gül oly csöveknél, melyeknek több, válta­kozva anódaként és katódaként dolgozó, 7( elektrónkibocsátó elektródája: van, az át­hatást és meredekséget úgy választhat­juk, hogy a cső ismert módon, erősítőcső­ként működjön. Szabadalmi igények: 7[ 1. Berendezés áramoknak rácsvezérlésű izzókatódás csövek alkalmazásával, az elektródák áramcsatlakozásainak meg­változtatása nélkül való átalakítására, mi,mellett az elektródáknak az energia- 8( irány vezérlésére vezérlőrácsaik van­nak, jellemezve legalább egyirányban nagy kiterjedésű, kizárólag közvetett izzítású elektródákkal, jellemezve to­vábbá azzal, hogy a cső gázzal vagy gí gőzzel van töltve. 2. Az 1. igény szerinti berendezés kiviteli alakja avval jellemezve, hogy legalább egy elektródája folyékony elektróda. 3. Az 1. és 2. igény szerinti berendezés ki- 9( viteli alakja, avval jellemezve, hogy rácsfeszültsége olunikus, induktív vagy kapacitív feszültségelosztókon át van a rácsokra kapcsolva. 4. Az 1—3. igény szerinti berendezés ki- 9,­viteli alakja, jellemezve a rácsvezér -lésre való fáziseltolóval. 5. Az 1—4. igény szerinti berendezés ki­viteli alakja, jellemezve a ráesvezér­lésre való pótfeszültségű ködfényiám- k pávai (nemesgáztöltésű csővel). 6. Az 1. igény szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve a mindenkor anóda­ként dolgozó elektródára kapcsolt gyujtófeszültséglökést előidéző eszkö- K zökkel. 2 rajzlap melléklettel. l'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom